„Sohase botránkoztassunk, mindig bocsássunk meg és legyen hitünk” – Ferenc pápa hétfő
reggeli homíliája
A Szent Márta Ház
kápolnájában Ferenc pápa a hétfő reggeli szentmise igeliturgiájában - Jézusnak a tanítványaihoz
intézett intelmei kapcsán - három témát érintett: „a botrány, a megbocsátás és a hit
kérdését”. „Jaj annak, aki botrányt okoz”, állapítja meg Jézus határozottan, miközben
Pál apostol Tituszhoz írt levele éppen azt pontosítja, hogy milyennek kell lennie
a pap életstílusának. „Legyen erőszak nélküli, józan, egyszóval feddhetetlen, ami
nyilvánvalóan ellentettje a botrányokozónak. De ez egyébként minden keresztényre is
érvényes kijelentés” – állapította meg a pápa. „Botrány az – folytatta – ha valaki,
miközben kereszténynek vallja magát és közben pogányként, vagyis hit nélkül él, ezzel
szemben a megvallott hit az egy megélt élet”. „Amikor egy keresztény nem jár templomba,
a plébániára és nem él keresztény életet, ezzel botrányt okoz. De hányszor halljuk:
nem járok templomba, mert jobb otthon maradni és becsületesnek lenni, mint misére
járni, és közben ezt meg ezt tenni! A botrány rombol, elpusztítja a hitet. Ezért is
olyan erős Jézus, amikor int bennünket: „Vigyázzatok magatokra! Vigyázzatok magatokra!”
„Hasonló
módon mindannyiunknak tudni kell megbocsátani, mégpedig mindig – sürgette a
pápa a második témát, hivatkozva Jézusra, aki azt „naponta hetvenszer hétszer kéri
tőlünk, miután a bűnös megbánta a bűnét”. Jézus túloz a kifejezésmódjában - magyarázta
a pápa - csakhogy megértesse velünk a megbocsátás fontosságát, mert az a keresztény,
aki nem képes megbocsátani, valójában nem keresztény”.
„Tudni kell megbocsátani,
mert mi is bocsánatot nyertünk. Ez áll ugyanis a Miatyánk imádságban, amit Jézus tanít
nekünk. Ez persze nem érthető emberi logikával. Hiszen az emberi logika nem megbocsátásra
ösztönöz, hanem a bosszúra, a gyűlöletre, és nem a megbocsátásra” – mondta a pápa.
„Hány megoszlott család van, mert nem tud megbocsátani. Mennyi család! Gyerekek, aki
elhagyják szüleiket, férj és feleség, akik elhagyják egymást! Nagyon fontos arra gondolni
– hangsúlyozta a pápa – ha én nem bocsátok meg, úgy tűnik, nincs jogom arra, hogy
nekem megbocsássanak, vagy pedig nem értettem meg, mit jelent az, hogy az Úr megbocsátott
nekem. Ez tehát a második kifejezés: a megbocsátás”.
„Innét érthető – folytatta
a pápa – amiért a tanítványok, hallván az előbbieket, azt mondták az Úrnak: „Növeld
bennünk a hitet!” Hit nélkül nem tudunk úgy élni, hogy botrányt ne okoznánk, és megbocsátani
sem tudunk mindig. Ez csak a megkapott hit által lehetséges, az irgalmas Atyában való
hit által, a nekünk életet adó Fiúban való hit által és a Szentlélekben való hit által,
aki bennünk lakik és általa növekedik az egyházban, az Isten népében való hitünk.
Ez pedig adomány, a hit ajándék. Könyvek, konferenciák révén senki sem jut a hitre.
Az Isten ajándéka, ezért is kérték az apostolok Jézustól: „Növeld bennünk a hitet!”
– zárta hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa.