Elváltak és újraházasodottak: áldozni nem, de áldásban részesülni igen – bíborosi
vélemények a szinóduson
„Találkoznunk kell
az emberekkel, különösen a családokkal, a konkrét történelmi helyzetekben” – nyilatkozta
Louis Antonio Tagle bíboros, manilai érsek. A főpásztor a Vatikáni Rádiónak adott
interjúban utalt az egyház életerejére és örömmel szólt a szinódusi megbeszélések
nyílt légköréről, amelyben minden felszólalást tisztelettel és jóindulattal hallgatnak
meg. Mint mondta: „itt mindnyájan tanulók vagyunk, hiszen más- más helyzetekből jövünk,
ezért nevelő célzatú számomra.
Bár a médiában gyakran úgy tűnik, hogy a szinóduson
csak az elváltak és újraházasodottak problémáiról esik szó, ez koránt sincs így. Tagle
bíboros kiemelte az evangelizálás nyelvezetét és módszerét, az antropológiai megközelítést,
a kultúrát, a tömegtájékoztatást, a szegénységet, a menekültek problémáját. Ezek ugyanis
mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a család belső életére. A manilai érsek
szerint nem létezik igazság szeretet nélkül – ami fordítva is igaz: nem létezik szeretet
igazság nélkül. A kérdés az, hogyan lehet ezt a kettőt összeegyeztetni, és éppen ebben
áll az egyház lelkipásztorkodásának lényege.
Az újraházasodottakat nem szabad
erkölcsileg elítélni. Bár a szentáldozásban nem vehetnek részt, mégis lehetséges számukra
a lelki közösség Krisztussal – ezen a véleményen van Marc Ouellet bíboros, a Püspöki
Kongregáció prefektusa.
Először is fontos tisztázni, hogy az elváltak és újra
házasodottak továbbra is az egyház tagjai maradnak: Nem szabad eltávolodniuk az egyháztól
pusztán azért, mert nem részesedhetnek az Eucharisztia szentségében. Az Oltáriszentség
felajánlásában való részvételük viszont alapvető fontosságú – hangoztatta a kanadai
bíboros. Szerinte is sokat segít, ha meghallgatjuk ezeknek az embereknek a szenvedését.
Létezik olyan javaslat is, amely szerint az áldozás pillanatában meg kellene
áldani az újraházasodottakat. Ouellet bíboros úgy véli, hogy akár rituálisan is ki
lehetne ezt fejezni: az illető személy is a pap elé járul az áldozásnál, de a mellén
összefont karral, így adva a pap tudtára, hogy nem áldozhat, de szeretne áldást kérni.
Fontos elmondani az embereknek, hogy így is meg lehet találni a szeretetközösséget
Krisztussal, vagyis a kegyelmi állapotot.