Szinódusi felszólalások október 8-án, szerdán

A szerda délelőtti munkaülésen a Szentatya nem vett részt, mert a Szent Péter téren megtartotta a szokásos szerdai általános kihallgatást. P. Federico Lombardi azzal kezdte a sajtónak tartott beszámolót, hogy bemutatott két szinódusi atyát, egy argentin és egy afrikai püspököt, akikhez kérdéseket lehetett intézni.

Szerdán délelőtt 68 felszólalás hangzott el (kedden délután 70!). Több afrikai szinódusi atya a földrész sajátos helyzetét, az ottani családproblémákat mutatta be. Volt aki a afrikai kulturális hagyomány kiengesztelődési gyakorlatának fontosságát emelte ki. Az afrikai család különféle módokon kedvezett a kiengesztelődésnek, ezt a szellemet és gyakorlatot be lehet illeszteni a család keresztény lelkiségébe. Sokan Jézus gyengéd szeretetét idézték fel, aki pl. a szamariai asszony szívét megérintette, és megtért a Messiáshoz.

Gyakran visszatérő téma a szinódusi aulában: az Egyháznak a családlelkipásztorkodásban figyelemmel kell lennie a konkrét problémákra, közel lenni irgalommal az emberek, a házasfelek szenvedéseihez Többen a pozitív szempontokat hangoztatták: a család lehet/legyen a törékenyek és gyengék, különösen a betegek és az idősek befogadásának helye, hogy enyhítse szenvedéseiket.

Egy másik fontos téma volt: a vallásközi párbeszéd, főleg olyan helyzetekben, ahol a keresztények más vallások követőivel együtt élnek. E téren nagy a változatosság, különösen is kitértek a muzulmán országokra, az iszlám vallás követőire, az ottani vegyes házasságokra. A szinódus résztvevői meghallgatták egy elefántcsontparti asszony tanúságtételét. Arról szólt, hogy a muzulmán környezetben nehezen lehet megvalósítani a harmonikus keresztény házasságot: segíteni kell a keresztény nőket, akiknek muzulmánokká kell válniuk, ha muzulmán férfihez mennek feleségül. Az ilyen nők hogyan őrizhetik meg keresztény hitüket, és imádkozva hogyan érezhetik, hogy az Egyházhoz tartoznak?

A libanoni és közel-keleti helyzetről beszélt még kedden délután Raї pátriárka. E kultúrák és helyzetek különbözősége sajátos problémákat vetnek fel a családlelkipásztorkodásnak. (Ezt a szempontot kiemelte Erdő Péter bíboros is szerkesztőségünknek adott interjújában)

Természetesen terítékre kerülnek a házasság semmisségének kimondásával kapcsolatos egyházjogi kérdések, az egyházi házasságot kötött felek elválása és új polgári házassága. De a szinóduson hangsúlyozzák, hogy amikor a nehéz helyzetek miatt szenvedőkkel, különösen az ártatlan felekkel törődnek a lelkipásztorok, mindig egyesítsék az irgalmasságot az igazsággal.

Elismeréssel szóltak arról, amit a Szentszék tesz a családért különböző – nemzetközi – nemzeti és regionális szinteken: hirdeti a személy, a család jogait és kötelességeit, az életet, hangsúlyozza a vallásos családi nevelést. Gyakran visszatér a keresztény házasságra való felkészítés, a helyes szexuális nevelés fontossága a házasság előtt, sőt a házasságban is kialakítható az Istennel összekapcsoló igaz szerelem misztikája.

(szf)