A munka mindenkinek joga, nem a piacoktól, tőzsdéktől függő tényező – hangsúlyozta
a pápa
A szociális jogállamot nem szabad felszámolni, ahogy elsősorban a munkához való alapvető
jogot sem. Ferenc pápa csütörtökön fogadta az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa plenáris
ülésének résztvevőit. Reformokra van szükség, hogy biztosítsuk a javak újraelosztásához,
az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést a legszegényebbek részére
is. Ezáltal felszámolhatóvá válik az igazságtalanság és az egyensúly felbillenése.
Nem lehet a tőzsdék szeszélyének függvénye az, ami a személy számára a méltóságot
jelenti. Különösen akkor nem, amikor emberek milliárdjainak méltóságát kevesebb mint
napi két dollárra értékelik. Ferenc pápa megerősítette, hogy a munkához való jog nem
alku tárgya és elítélte a személyek kihasználásának minden formáját. A globalizációról
szólva elmondta, hogy az igazságosság szempontjából gyakran kiszabadul az ellenőrzés
alól, mert hiába nőtt sok állam gazdagsága, szélesedett a társadalmi csoportok közötti
különbség, egyenlőtlenséget és a szegénység újabb formáit létrehozva a gazdagabbnak
tekintett országokban.
Az egyensúly e felborulása nemcsak nem tartja tiszteletben
azok méltóságát, akik az alacsony fizetésű munkaerőt jelentik, de tönkreteszi a munkalehetőségeket
azokban a régiókban, ahol a munkát jobban védelmezik. Felmerül tehát a munkához való
jog védelmi mechanizmusai megteremtésének illetve a környezetvédelemnek a problémája
a fogyasztói ideológia tükrében, amely nem érez felelősséget a városok és a teremtett
világ iránt.
Az „Evangelii gaudium” k. apostoli buzdításra emlékeztetve Ferenc
pápa kiemelte, hogy az oktatás, az egészségügyi ellátás és a munka alapvető eszközt
jelentenek a legrászorultabbak társadalmi beilleszkedéséhez. A munkához való jog nem
függhet a pénzügyi és monetáris piacoktól. Ezek olyan szemléletet képviselnek, amelyek
növelni akarják a jövedelmezőséget a munkapiaci megszorítások árán. Ez újabb kirekesztetteket
eredményez a társadalomban, ami nem felel meg az ember és a közjó szolgálatában álló
gazdaságnak, a részvételi és befogadó demokráciának.
Ferenc pápa érintette
még a gazdasági szektorok, a fizetések, a kereskedelmi és spekulációs bankok, az intézmények
és a globális problémák közötti tartós egyensúly-vesztést. Szükséges, hogy ébren tartsuk
a szegények és a társadalmi igazságosság iránti aggodalmat. Ehhez egyrészt átható
reformokra van szükség, amelyek biztosítják a megtermelt javak újraelosztását és a
szabad piacok egyetemessé tételét a családok szolgálatában. Másrészt fontos a szuverenitás
újraelosztása nemzeti és nemzetek feletti szinten egyaránt.
Beszéde végén
utalt XVI. Benedek „Caritas in veritate” k. enciklikájára, amely alapvető a szociális
evangelizáció számára. A dokumentum nagyon aktuális, hiszen a szeretettel teli igazság
jelenti az alapot a béke építéséhez, amelyre ma annyira szükség van mindenki java
érdekében. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy leküzdjük a szélsőséges fanatizmusokat,
az erőforrások birtoklásáért folyó konfliktusokat, a bibliai méreteket öltő elvándorlásokat,
az éhínség és a szegénység tartós sebeit, az emberkereskedelmet, az igazságtalanságot
és a társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségeket, továbbá a közjavakhoz való hozzáférés
felborult egyensúlyát.