Ólomkapu - Mindszenty bíborosról készült filmet mutattak be Rómában

A vatikáni Apostoli Palotába vezető híres Bronzkapu analógiája alapján választott címre a dokumentumfilm egyik szereplője ad magyarázatot: „az ólomkapun hiába kopogtatunk, nem jut át a túloldalra a hang”, jelképezve Mindszenty bíboros helyzetét. A rendező a szenvedő embert állítja elénk, aki a változó körülmények között is, töretlenül kitartott elvei, igazsága mellett. A ritka archív felvételekben, dokumentumokban gazdag, játékfilmbeli jelenetekkel a bíboros alakját megelevenítő alkotás rávilágít az összetett Mindszenty-kérdés különböző aspektusaira a témával foglalkozó történészek, szakértők megszólaltatásával.

Gilberto Martinelli olasz filmrendező művét szeptember 25-én mutatták be a Római Magyar Akadémián. A nagyszámú olasz és magyar érdeklődőt vonzó program végén nagy tapssal díjazták a jelenlevők az alkotást és a rendezőt. A nézők között ültek a filmben megszólaló történészek, szakértők közül a Rómában élők.

A magyar felesége révén Magyarországhoz is kötődő olasz rendező, akinek korábbi dokumentumfilmjei között szerepelnek Márai Sándorról, Szőnyi Zsuzsáról készített alkotások, a filmvetítés végén illetve a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségének adott nyilatkozatában elmondta:

„A film nem Mindszenty József bíboros életrajza, nem lelkipásztori tevékenységének, működésének elemzése, nem prímásként folytatott politikájának kritikája, hanem egy ember szenvedésének krónikája, aki olyan keresztet vállalt magára, amely talán nagyobb, mint amit egy ember el tud viselni. Mindezt egyházáért és nemzetéért tette. A mű nem emeli ki a bíboros lelkipásztori aspektusát, csak az ellentétet a bíboros és a valóság között, amely lassan átalakult körülötte börtönévei és a nagykövetségi időszak során. Mindszenty bíboros egy nagy ember, akiről meg kell emlékezni, az igazság embere, akinek sajnos csak egyetlen eszköze maradt a toll. Én erről a tollról beszélek a filmben, nem másról” – hangsúlyozta a rendező.

A filmbemutatóra szóló meghívóban a következőt olvassuk: „Az 1956-os forradalom utolsó napjaiban Mindszenty József bíboros a budapesti amerikai követségre menekült. Ideiglenes tartózkodása végül több mint 15 évig tartott. Ebben a hosszú időszakban Magyarország prímása teljes elszigeteltségében elveszti kapcsolatát a változó világgal, az átalakuló társadalommal és az egyházzal, amely a II. Vatikáni Zsinat után nyit a párbeszéd felé a kommunista ateista rezsimekkel. Ehhez a változáshoz a bíboros nem akar alkalmazkodni és felhasználja az egyetlen rendelkezésére álló eszközt, tollát, hogy 117 levélen keresztül kérje az Egyesült Államok elnökeit a közbelépésre Magyarország védelme érdekében, amelyet a bíboros szerint leigáztak, megcsaltak és magára hagytak, értelmiségiek nélkül” – tájékoztat a program meghívója.

Az MTVA támogatásával készült dokumentumfilmet az ősz folyamán Magyarországon is bemutatja a közszolgálati televízió.

(sv)