A hiú keresztények olyanok, mint egy szappanbuborék – Ferenc pápa csütörtök reggeli
homíliája
Ferenc pápa csütörtök
reggel, a Szent Márta Házban mondott szentbeszédében kiemelte, a keresztényeknek el
kell kerülniük a feltűnést, amikor jót tesznek. Ha nincs benned semmi «konzisztens»,
te is el fogsz múlni, mint minden – mondta. A szentmise mai olvasmánya kapcsán a pápa
a hiúságról beszélt. Olyan kísértés ez, ami nem csak a pogányokat érinti, hanem a
keresztényeket is, a hit embereit is. Jézus sokat emlegette, korholta azokat, akik
dicsekedtek. Azt mondta a törvénytudóknak, hogy ne járkáljanak a nagy tereken pompás
ruhákban, mint valami hercegek (elvárva, hogy az emberek köszöntsék őket). Amikor
imádkozol – figyelmeztetett az Úr – ne mutogasd magad, ne azért imádkozz, hogy mások
lássák, rejtekben imádkozz a szobádban. Ugyanez érvényes arra is, amikor szegényeken
segítünk: ne verd nagydobra, tedd rejtekben, az Atya látja és ez elég.
„De
a hiú ember azt mondja «nézd, én ezt a csekket az Egyház javára írtam» és mutogatja
a csekkét – aztán pedig jól átveri az Egyházat. Ezt teszi a hiú ember: azért él, hogy
feltűnjön. Amikor böjtölsz – mondja az Úr ezeknek az embereknek – ne légy búskomor,
szomorú, hogy mindenki lássa, hogy böjtölsz; nem, vezekelj örömmel, hogy senki se
láthassa. Ilyen a hiúság: a látszatnak élni, azért élni, hogy mások lássanak” – mondta
homíliájában Ferenc pápa.
Azok a keresztények, akik így élnek, – folytatta
– azért, hogy mások lássák őket, hogy hiú módon feltűnést keltsenek olyanok, mint
a pávák – páváskodnak. Van, aki azt mondja „én keresztény vagyok, én ennek és annak
a papnak, nővérnek, püspöknek vagyok az apja, az anyja, az én családom keresztény
család”. Ők dicsekszenek, büszkélkednek. De – teszi fel a kérdést a pápa – hogy néz
ki az Úrral való kapcsolatod? Hogyan imádkozol? Hogy állsz az irgalmasság cselekedeteivel?
Látogatod-e a betegeket? – A valóság. Ezért mondja nekünk Jézus, hogy házunkat, azaz
keresztény életünket, sziklára kell építenünk – az igazságra. A hiú emberek ezzel
szemben homokra építik házukat, és az a ház összedől, az a keresztény élet elcsúszik
– elcsúszik, mert nem képes ellenállni a kísértéseknek. „Hány keresztény él a látszatnak!
Az ő életük olyan, mint egy szappanbuborék. Egy szappanbuborék szép! Minden szín megvan
benne! De egy másodpercig tart - és utána?
Amikor ránézünk néhány síremlékre,
azt gondoljuk, ez hiúság, hiábavalóság, mert az igazság az, hogy visszatérünk a csupasz
földbe, ahogyan Isten Szolgája VI. Pál is mondta. A puszta föld vár ránk, ez a mi
végső igazságunk. Én pedig időközben csak büszkélkedem, vagy teszek is valamit? Teszek-e
jót? Keresem-e Istent? Imádkozom-e? – Ilyen «konzisztens» dolgok. A hiúság pedig hazug,
fantáziadús és áltatja magát, félrevezeti a hiú embert, mert az először csak úgy tesz,
mintha hiúsága valóság lenne, de idővel, a végén el is hiszi. Elhiszi szegény!” –
mondta szentbeszédében a Szentatya.
Ez történt Heródessel is, amint a mai Evangélium
leírja: nyugtalanság fogta el Jézus kilétével kapcsolatban. A hiúság – mondta a pápa
– gonosz nyugtalanságot ültet az ember szívébe, elrabolja a békét. Olyan, mint azok
az emberek, akik sokat sminkelik magukat, majd pedig félnek, hogy egy eső az egészet
lemossa. A hiúság nem ad békét, – ismételte a pápa – csak az igazság ad békét. Ferenc
pápa hangsúlyozta: az egyetlen szikla, amelyre építhetjük életünket, Jézus. És gondoljuk
az ördögre, aki a sivatagban Jézust hiúságra kísértette, amikor azt mondta „gyere
velem, menjünk fel a templomra, keltsünk látványt – te leugrassz és aztán mindenki
hinni fog benned”. A gonosz lélek tálcán kínálta Jézusnak a hiúságot.
A hiúság
nagyon komoly lelki betegség – mondta a pápa.
„Az egyiptomi sivatagi atyák
azt mondták, hogy a hiúság olyan kísértés, amely ellen egész életünkben harcolnunk
kell, mert mindig visszatér, hogy elvegye tőlünk az igazságot. Ennek szemléltetésére
mondták, hogy olyan ez, mint egy hagyma: kézbe veszed, elkezded pucolni – és pont
így pucolod a hiúságot is, egy kis hiúságot ma, egy kicsit holnap és egy egész életen
át pucolod magadról a hiúságot, ha le akarod győzni. A végén pedig elégedett leszel,
mert legyőzted a hiúságát, megpucoltad a hagymát, de a szaga a kezeden marad. Kérjük
az Úrtól a kegyelmet, hogy ne legyünk hiúk, hogy valódiak legyünk, a valóság és az
Evangélium igazságával” – zárta szentbeszédét Ferenc pápa.