„Korea töltsön be vezető szerepet a szolidaritás globalizásában is” – Ferenc pápa angol nyelvű beszéde Szöulban a politikai vezetőkhöz és a diplomáciai testület tagjaihoz

Nagy öröm számomra, hogy Koreába érkeztem, a „reggeli nyugalom” országába, és megismerhetem ennek az országnak nem csak a természeti szépségeit, hanem mindenekelőtt népe szépségét, gazdag történelmét és kultúráját. Ezt a nemzeti örökséget az évek során erőszak, üldöztetések és háborúk tették próbára.

De a megpróbáltatások ellenére a nap forrósága és az éjszaka sötétsége után mindig beköszöntött a reggeli nyugalom, vagyis helyet adott az igazságosságba, békébe és egységbe vetett töretlen reménynek. Milyen nagy ajándék a remény! Nem bátortalanodhatunk el miközben ezekért a célokért küzdünk nem csak a koreai nép, hanem az egész térség és az egész világ javára.

A Szentatya köszönetét fejezte ki az elnöknőnek a szívélyes fogadtatásért. Köszöntötte a kormány tagjait, a diplomáciai testület képviselőit, akik között jelen volt Csaba Gábor, Magyarország szöuli nagykövete is. Továbbá köszöntötte mindazokat, akik erőfeszítéseikkel előkészítették látogatását. „Nagyon hálás vagyok vendégszeretetetekért, amely által azonnal otthon érzem magam közöttetek” – mondta Ferenc pápa.

Ezután emlékeztetett látogatásának két fő motívumára: a VI. Ázsiai Ifjúsági Nap, a közös hit örömteli ünneplése, amely a hatalmas ázsiai kontinens fiatal katolikusait gyűjti egybe, valamint a koreai vértanúk, Paul Yun Ji-csung és 123 társának boldoggá avatása. Ez a két ünnep kiegészíti egymást A koreai kultúra nagyra értékeli az idősek méltóságát és bölcsességét és tiszteletteljes helyet biztosít számukra a társadalomban. Mi, katolikusok tiszteljük elődeinket, akik vértanúságot szenvedtek hitükért, mert életüket akarták adni az igazságért, amelyben hittek. Azt tanítják számunkra, hogy hogyan éljünk teljesen Istennek és egymás javának.

Egy bölcs nép nem korlátozódik pusztán arra, hogy ápolja hagyományait, hanem hagyja érvényesülni a fiatalokat is. Amikor fiatalok bárhol összejönnek, mint most, ez értékes alkalom mindnyájunk számára, hogy meghallgassuk reményeiket és elvárásaikat.
Arra törekszik, hogy átadja nekik a múlt örökségét és azt a jelen kihívásaira alkalmazza.

Ferenc pápa utalt annak a jelentőségére, hogy hogyan adják át a legmegfelelőbb módon az értékeket a jövő nemzedékeinek, milyen típusú az a társadalom, amelyet építeni szeretnének. Ebben az összefüggésben különösen fontos arra gondolnunk, mennyire szükséges, hogy fiataljainknak a béke ajándékát adjuk át – fejtette ki Ferenc pápa.

Ez a felhívás különösen hangos itt Koreában, amely sokat szenvedett a béke hiánya miatt. A pápa elismerését fejezte ki azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a koreai félsziget kiengesztelődéséért és stabilitásáért tesznek és bátorította ezeket az erőfeszítéseket, mert ezek jelentik a tartós békéhez vezető egyetlen biztos utat.

Korea béketörekvése olyan ügy, amely közel áll szívünkhöz, mivel hatással van az egész térség stabilitására és a háborúkba belefáradt egész világra. Mindez kihívást jelent a diplomácia számára. Arról az örökös kihívásról van szó, hogy ledöntsük a bizalmatlanság és a gyűlölet falait, előmozdítsuk a kiengesztelődés és a szolidaritás kultúráját. Ezeket a célkitűzéseket a maguk összességében kell szemlélnünk és egészen biztos, hogy nem lehet őket rövid időn belül megvalósítani.

A béke nem pusztán a háború hiánya, hanem az igazságosság műve (vö. Iz 32,17). Szükség van arra, hogy kölcsönös tiszteletre, megértésre és kiengesztelődésre alapuljon. A tapasztalat azt tanítja, hogy egyre globalizáltabb világunkban a közjó, a haladás és a fejlődés fogalma nem lehet pusztán gazdasági jellegű, hanem humánus vonásokkal kell rendelkeznie.

A legtöbb fejlett országhoz hasonlóan Korea is jelentős társadalmi problémákkal, politikai megosztottsággal, gazdasági egyenlőtlenséggel néz szembe, valamint kihívást jelent a környezet felelős kezelése is. A pápa arra buzdította első beszédében a koreaiakat, hogy mindent tegyenek meg egy olyan társadalmi légkör megteremtése érdekében, amelyben a társadalom minden tagját meghallgatják, amelyben nyitott kommunikációs lelkület uralkodik, ahol különleges figyelmet fordítanak a szegényekre, a sebezhetőkre, azokra, akik nem hallathatják hangjukat.

Ne pusztán elsődleges szükségleteiket elégítsék ki, hanem mozdítsák őket elő emberi és kulturális növekedésükben. A pápa reménye, hogy a koreai demokrácia tovább erősödik és ez a nemzet vezető szerepet tölt be a szolidaritás globalizálásában is, amelyre ma olyan nagy szükség van és amelynek célja az emberi család minden tagjának átfogó fejlődése.

Ferenc pápa ezután idézte II. János Pál szavait, amelyeket 25 évvel ezelőtt mondott: „Korea jövője a népe között jelen lévő sok bölcs, erényes és mélyen spirituális férfitől és nőtől függ” (1989. október 8.).

Szavait visszhangozva Ferenc pápa megállapította: a katolikus közösség szüntelen kívánsága, hogy maradéktalanul részt vegyen a nemzet életében. Az egyház hozzá akar járulni a fiatalok oktatásához, a szegények és hátrányos helyzetűek iránti szolidaritás növekedéséhez, olyan állampolgárok képzéséhez, akik készen állnak arra, hogy felkínálják bölcsességüket és előrelátásukat, amelyeket elődeiktől kaptak, és amelyek hitükből születtek, hogy szembenézhessenek a nemzet fontos politikai és társadalmi kérdéseivel.

A pápa végül ismét köszönetet mondott a fogadtatásért és a vendégszeretetért. Isten áldja meg az egész szeretett koreai népet. Különösen áldja meg az időseket és a fiatalokat, akik megőrizve az emlékezetet és bátorságra ösztönözve legnagyobb kincsünket és a jövőbe vetett reményt jelentik.

(vm)