„A Boko Haram a múltban elhanyagolt figyelmeztető jelek tragédiája” – nyilatkozta
egy nigériai püspök
Emmanuel Badejo, a nigériai Oyo egyházmegye püspöke, a nigériai püspöki konferencia
kommunikációért felelős elnöke szerint a Boko Haram felkelés egy tragédia. Ennek bekövetkeztére
már lehetett számítani Nigériában, köszönhetően az évtizedeken át rossz célra használt
hatalom, erőforrások és lehetőségek kombinációjának, a jogrend csaknem teljes figyelmen
kívül hagyásának, amelyek mind provokáló elemek a múltból.
A Vatikáni Rádiόnak
adott nyilatkozatában Badejo püspök a Boko Haram mellett saját egyházmegyéjében szerzett
tapasztalatairól is beszél, ahol katolikusok és iszlám vallásúak békében élnek együtt:
„Mi, katolikusok csupán negyvenötezren vagyunk a körülbelül egymillió muzulmán vallású
mellett, akikkel őszintén jó kapcsolatot ápolunk. A Boko Haram csoport gyilkos tevékenysége
ugyanolyan idegen számomra, mint néhány muszlim vezetőnek.”
Badejo püspök hangsúlyozta,
hogy a felkelés, amely jelenleg sújtja az országot, valójában nem a hirtelen kirobbant
konfliktus és agresszió eredménye. Ez megannyi figyelmeztető jel következménye, amelyet
a hatóságok figyelmen kívül hagytak, amikor még a haladéktalan cselekvés meg tudta
volna menteni a helyzetet. A főpásztor úgy véli, hogy a jelenlegi közigazgatást nem
lehet felelőssé tenni a válságért, de felelőssé kell tenni a korrupcióval szembeni
határozatlan fellépéséért, a kormány mérsékelt eredményei ellenére.
A munkanélküliség
csak egy tényező a sok közül, amely gerjeszti a felkelést. Badejo püspök szerint Észak-Nigériában
a jelentős munkanélküli és munkavégzésre képtelen népesség állandó nemzeti probléma.
Ez gyakran arra indította a kormányt, hogy növelje a megkérdőjelezhető intézkedések
számát, és látszólag zavarba ejtő összeget fordított arra, hogy kezelje a problémát.
A korrupció, a politikai érdekcsoportok és a rossz vezetés megfojtották a helyzet
javítására irányuló törekvéseket.
Továbbá Badejo püspök állítja, hogy északon
a keresztények között az az általános vélemény alakult ki, mely szerint a Boko Haram
felkelés néhány befolyásos északi politikus műve, akik fegyverrel felszereltek néhány
fiatal bűnözőt önző céljaik eléréséhez. Ezek a gonosztevők még radikálisabbá váltak,
és kikerültek felbújtóik ellenőrzése alól. Mindazonáltal világos az, hogy Nigéria
mivel áll ma szemben: nem csupán egy csapatnyi banditáról van szó, hanem jól képzett
bűnözők alakulatárόl, amely még a nigériai hadsereget is képes megzavarni és demoralizálni.
Habár
a Boko Haram célpontjai közt elsősorban keresztények, keresztény intézmények és templomok
szerepelnek, a Boko Haram már kormányépületeket is lerombolt, és egész falvakat törölt
el a föld színéről. Ez vezetett ahhoz a meggyőződéshez, mely szerint a Boko Haramnak
különböző politikai, vallási és gazdasági irányzatai vannak.
Az immár száz
napja elrabolt közel háromszáz lány a jogtalanság és a bizonytalanság ikonjává vált
Északkelet-Nigériában. Az elrablással kapcsolatban a nigériai biztonsági erők teljesen
tehetetlennek bizonyultak. Nagyon nehézzé, vagy szinte lehetetlenné vált e támadások
érdekeinek azonosítása. A Kaduna városában felrobbant két bomba állítólag egy népszerű
iszlám imám és a fő ellenzéki párt egyik vezetője ellen irányult, de szerencsére egyik
sem érte el a célját.
Badejo püspök rámutatott arra, hogy a felkelés tragédiája
következtében növekedett a szolidaritás a nigériai helyi egyházban. Számos egyházmegye
támogatja az érintett területeket és családokat, oly módon, ahogy azt korábban alig
lehetett elképzelni. A fiatalokat különösen támogatni kell abban, hogy ne uralkodjon
el rajtuk a kétségbeesés. Sok emberhez az az üzenet jut el, hogy önmagában a vallás
jelenti a problémát, és ez a konfliktus oka. Azonban fontos jobban megvilágítani azt
a jót, amit a vallás és a vallásos emberek tesznek a mindennapokban, a konfliktus
megoldásában, a fejlesztésben, valamint a nemzet építésében. Ez gyakran kimarad a
médiából és a közéleti vitából.
Végül Badejo püspök elemzésében kiemelte,
hogy a nemzetközi közösség képmutatónak tűnik a probléma megoldásában. „Ennyire lehetetlen
lenne megtalálni a Boko Haram, továbbá más afrikai felkelések és háborúk finanszírozásának
forrását a bűnüldözésben ilyen hatékony világban?” – tette fel a kérdést az afrikai
főpásztor.