A vallásszabadság az ember alapvető joga, melyet az értelem is elismer - nemzetközi
értekezlet a vallásszabadságról
„A vallásszabadság a nemzetközi jogban és az értékek globális konfliktusa” – ez a
témája annak a nemzetközi értekezletnek, amelyet Rómában, a Vatikáni Rádió épülete
közelében található LUMSA szabadegyetem rendezett ezekben a napokban a kérdés jeles
szakértőinek részvételével. A megbeszélésen jelen lévő 200 szakértőhöz intézett beszédében
Ferenc pápa emlékeztettt arra, hogy a vallásszabadsággal kapcsolatos viták rendkívül
intenzívek az utóbbi időkben és kihívások elé állítják a kormányokat a vallási felekezetekkel
együtt. A katolikus egyház a kérdéssel kapcsolatban hosszú történetre tekint vissza,
tanítását a II. Vatikáni Zsinat „Dignitates humanae” nyilatkozata foglalja össze a
legteljesebben.
Valójában minden ember a keresés útján jár, keresi saját eredetét
és rendeltetését. Szívében és elméjében számos kérdés és gondolat merül fel, amelyeket
nem lehet teljesen kitörölni vagy elfojtani, hiszen mélyről fakadnak és a személy
legbensőbb természetéhez tartoznak. Vallásos kérdések ezek és ahhoz, hogy teljességükben
megnyilatkozhassanak szabadságra van szükségük. Olyan kérdések ezek, amelyek az élet
értelmét keresik, köteléket, amely egybekapcsol a világegyetemmel és a történelemmel
és amelyek el akarják oszlatni azt a sötétséget, amely elborítaná az embert, ha e
kérdések válasz nélkül maradnának.
Az értelem elismeri, hogy a vallásszabadság
az ember alapvető joga, amely tükörképe legmagasabb méltóságnak, azaz annak, hogy
keresheti az igazságot és csatlakozhat hozzá, mert felismeri, hogy ez elengedhetetlen
feltétele lehetőségei kibontakozásának. A vallásszabadság nem csak egy gondolat és
privát kultusz. Szabadság arra, hogy a megtalált igazságból fakadó etikai elvek szerint
élhessen, magán és közösségi szinten egyaránt. Ez óriási kihívás a globális világban,
ahol a gyönge gondolkodás lefokozza az általános etikai szintet és a hamis tolerancia
szellemében egészen odáig eljut, hogy üldözi azokat, akik védik az ember igazságát
és az abból forrásozó etikai következményeket.
A Szentatya leszögezte: az
állami és nemzetközi jogrendszer arra hivatott, hogy elismerje, garantálja és védelmezze
a vallásszabadságot, amely az emberi természettel és méltósággal járó jog és egyben
az egészséges demokrácia mutatója is és az állam legitimitásának egyik legfontosabb
forrása.
Az alkotmányokban és törvényekben foglalt és következetes magatartásokra
lefordított vallásszabadság elősegíti a kölcsönös tisztelet kapcsolatait a különböző
felekezetek között, az egészséges együttműködést az állammal és a politikai társadalommal,
a szerepek és az antagonizmusok egybemosása nélkül. Az értékek globális konfliktusa
helyett egyetemesen elismert értékek magvából kell kiindulni és eljutni a globális
együttműködésre a közös jó érdekében.
Ferenc pápa beszéde további részében
érthetetlennek és aggasztónak mondta azt, hogy a mai világban továbbra is fennáll
a jogok diszkriminációja egyedül egy maghatározott valláshoz tartozás és nyilvános
megvallása miatt. Elfogadhatatlan, hogy vallási hovatartozás miatt üldöztetést kell
elszenvedni. Ez seb az értelem számára, merénylet a béke ellen és megalázása az emberi
méltóságnak.
Ferenc pápa beszédét így folytatta: „Számomra nagy fájdalom,
hogy ma a világban a keresztények vannak többségben, akik hátrányos megkülönböztetést
szenvednek. A keresztények üldözése ma erősebb, mint az egyház első századaiban volt
és több a keresztény vértanú, mint abban a korszakban volt. Mindez 1700 évvel Nagy
Konstantin császár ediktuma után történik, mely szabadságot adott a keresztényeknek
arra, hogy nyilvánosan megvallják hitüket.”
A Szentatya a vallásszabadságról
tartott tudományos értekezlet résztvevőinek köszönetet mondott értékes kutatásaikért,
majd ezekkel a szavakkal búcsúzott el: „Kérlek titeket, hogy imádkozzatok értem és
szívből adom áldásomat rátok.”