A vallásszabadság az ember alapvető joga, melyet az értelem is elismer - nemzetközi értekezlet a vallásszabadságról

„A vallásszabadság a nemzetközi jogban és az értékek globális konfliktusa” – ez a témája annak a nemzetközi értekezletnek, amelyet Rómában, a Vatikáni Rádió épülete közelében található LUMSA szabadegyetem rendezett ezekben a napokban a kérdés jeles szakértőinek részvételével. A megbeszélésen jelen lévő 200 szakértőhöz intézett beszédében Ferenc pápa emlékeztettt arra, hogy a vallásszabadsággal kapcsolatos viták rendkívül intenzívek az utóbbi időkben és kihívások elé állítják a kormányokat a vallási felekezetekkel együtt. A katolikus egyház a kérdéssel kapcsolatban hosszú történetre tekint vissza, tanítását a II. Vatikáni Zsinat „Dignitates humanae” nyilatkozata foglalja össze a legteljesebben.

Valójában minden ember a keresés útján jár, keresi saját eredetét és rendeltetését. Szívében és elméjében számos kérdés és gondolat merül fel, amelyeket nem lehet teljesen kitörölni vagy elfojtani, hiszen mélyről fakadnak és a személy legbensőbb természetéhez tartoznak. Vallásos kérdések ezek és ahhoz, hogy teljességükben megnyilatkozhassanak szabadságra van szükségük. Olyan kérdések ezek, amelyek az élet értelmét keresik, köteléket, amely egybekapcsol a világegyetemmel és a történelemmel és amelyek el akarják oszlatni azt a sötétséget, amely elborítaná az embert, ha e kérdések válasz nélkül maradnának.

Az értelem elismeri, hogy a vallásszabadság az ember alapvető joga, amely tükörképe legmagasabb méltóságnak, azaz annak, hogy keresheti az igazságot és csatlakozhat hozzá, mert felismeri, hogy ez elengedhetetlen feltétele lehetőségei kibontakozásának. A vallásszabadság nem csak egy gondolat és privát kultusz. Szabadság arra, hogy a megtalált igazságból fakadó etikai elvek szerint élhessen, magán és közösségi szinten egyaránt. Ez óriási kihívás a globális világban, ahol a gyönge gondolkodás lefokozza az általános etikai szintet és a hamis tolerancia szellemében egészen odáig eljut, hogy üldözi azokat, akik védik az ember igazságát és az abból forrásozó etikai következményeket.

A Szentatya leszögezte: az állami és nemzetközi jogrendszer arra hivatott, hogy elismerje, garantálja és védelmezze a vallásszabadságot, amely az emberi természettel és méltósággal járó jog és egyben az egészséges demokrácia mutatója is és az állam legitimitásának egyik legfontosabb forrása.

Az alkotmányokban és törvényekben foglalt és következetes magatartásokra lefordított vallásszabadság elősegíti a kölcsönös tisztelet kapcsolatait a különböző felekezetek között, az egészséges együttműködést az állammal és a politikai társadalommal, a szerepek és az antagonizmusok egybemosása nélkül. Az értékek globális konfliktusa helyett egyetemesen elismert értékek magvából kell kiindulni és eljutni a globális együttműködésre a közös jó érdekében.

Ferenc pápa beszéde további részében érthetetlennek és aggasztónak mondta azt, hogy a mai világban továbbra is fennáll a jogok diszkriminációja egyedül egy maghatározott valláshoz tartozás és nyilvános megvallása miatt. Elfogadhatatlan, hogy vallási hovatartozás miatt üldöztetést kell elszenvedni. Ez seb az értelem számára, merénylet a béke ellen és megalázása az emberi méltóságnak.

Ferenc pápa beszédét így folytatta: „Számomra nagy fájdalom, hogy ma a világban a keresztények vannak többségben, akik hátrányos megkülönböztetést szenvednek. A keresztények üldözése ma erősebb, mint az egyház első századaiban volt és több a keresztény vértanú, mint abban a korszakban volt. Mindez 1700 évvel Nagy Konstantin császár ediktuma után történik, mely szabadságot adott a keresztényeknek arra, hogy nyilvánosan megvallják hitüket.”

A Szentatya a vallásszabadságról tartott tudományos értekezlet résztvevőinek köszönetet mondott értékes kutatásaikért, majd ezekkel a szavakkal búcsúzott el: „Kérlek titeket, hogy imádkozzatok értem és szívből adom áldásomat rátok.”

(ik)