Fehérek és feketék dolgozzanak együtt a nép java érdekében – a pápa beszéde a zimbabwei püspökökhöz

A Szentatya azt kérte az ad limina látogatást végző afrikai ország főpásztoraitól, hogy kötelezzék el magukat a kiengesztelődés és a sebek begyógyítása érdekében. A lakosság fehérekből és feketékből, illetve számos törzsből áll, tehát a püspökök feladata, hogy az egység és a gyógyulás felé vezessenek mindenkit.

A helyi egyház álljon mindig a nép oldalán, elsősorban a frusztráció és az elkeseredettség pillanataiban – fogalmazott Ferenc pápa a zimbabwei püspököknek átadott beszédében. A katolikus egyház jelentősen hozzájárult a közjóhoz a függetlenség előtt és után is. A pápa utalt a spirituális és erkölcsi válságra, amely jelenleg az országot jellemzi. A keresztények a konfliktus minden területén jelen vannak. Ezért a Szentatya arra kérte a főpásztorokat, hogy gyengéden vezessenek mindenkit az egység és a gyógyulás felé. A nép fehérekből és feketékből, kevés gazdagból és sok szegényből, számos törzsből áll. A keresztények részt vesznek a politikai pártokban és egyesek hivatali tisztséget töltenek be. Mindenkinek szüksége van azonban a megtérésre és a gyógyulásra.

A helyi egyház mutassa meg, hogy a kiengesztelődés nem egy elszigetelt esemény, hanem egy hosszú folyamat, amelynek köszönhetően mindenki azt érzi: helyreállt a szeretet, amely Isten Szavának a hatásán keresztül gyógyít. A pápa elismerte, hogy sokan Zimbabwében elérték az emberi tűréshatárt és nem tudják, kihez forduljanak. Arra buzdította a főpásztorokat, hogy a híveket erősítsék meg abban a meggyőződésben, hogy az Úr meghallgatja a szegények siralmait.

Beszédének végén a Szentatya a papokhoz, a hitoktatókhoz és a világiakhoz fordult, hangsúlyozva, hogy szükség van a jó képzésre. A fiatal katolikusoknak a keresztény házasságra való felkészítése kapcsán annak a reményének adott hangot, hogy az egyháznak az életről és a szeretetről szóló erkölcsi tanításainak gazdagságából meríthetnek majd, hogy megtalálják az igazi boldogságot a szabadságban, mint édesanyák és édesapák.

(sv)