„Isten nagyon szereti a magyar népet” – interjú P. Rupnik szlovén jezsuita mozaikművésszel
P. Marko Ivan Rupnik
teológus, a római Aletti spirituális művészeti központ igazgatója nemzetközi hírű
mozaikművész. Jellegzetes, hitet sugárzó, ragyogó színeket visszatükröző alkotásai
egész Európában, de földrészünkön kívül is megtalálhatók. Nevéhez fűződik a Vatikáni
Apostoli Palota „Redemptoris Mater” kápolnájának faldíszítése, amely a 2000-es jubileumi
évre készült el Szent II. János Pál megbízásából. Másik fontos alkotása a San Giovanni
Rotondoban épült új templom mozaikdíszítése, amelynek egyik jelenete Szent Pio atya
bilokációja Mindszenty bíboros börtönében. XVI. Benedek 2009. június 21-én áldotta
meg az új templom mozaikjait.
Ezt követően P. Rupnik műsorunknak adott interjújában
elmagyarázta, hogy a 150 hitelesített bilokáció közül Pio atyának miért éppen Mindszenty
bíborosnál tett látogatását választotta ki, majd a beszélgetést a következő kívánsággal
zárta:
„Nagyon örülnék, ha Magyarországon is alkothatnék, mert sokszor átutazom
az országon, és nagyon otthonosan érzem magam”.
Most végre teljesült a közös
kívánság: elkészült a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely oltárát díszítő mozaikkompozíció,
amelyet a szlovén jezsuita művész az elmúlt napokban állított fel munkatársaival együtt.
Megkértük, hogy a helyszínről tájékoztassa hallgatóinkat az eseményről. Rupnik
atya a következőket mondta:
„Nagyon örülök, hogy hazátok területén dolgozhatok
és különösen ezen a kegyhelyen, amely valóban rendkívüli, mert gyakorlatilag egy szabadtéri
templom, egy nyitott bazilika apszisát és presbitériumát készítjük el. Így a természet
a templom részét alkotja - hajója földből van, a teremtett világ része, egy csodálatos
dolog, mert szabadtéri. Ami az ikonográfiát illeti, magától értetődő, hogy mivel Mária
kegyhelyről van szó, a presbitérium egyfajta filmszalag, a modern időkben használhatjuk
ezt a kifejezést, amit a középkorban triptichonnak neveztek az oltárokon, egy hármas
Mária oltárról van szó, amely a következő jeleneteket ábrázolja: Angyali üdvözlet,
Születés és Elszenderedés.
Mária a második képen a Gyermek Jézust papi liturgikus
öltözetben helyezi el. A Gyermek Jézus kereszt alakban fekszik, stólával, mert már
a húsvéti Krisztus, aki keresztáldozatával egyesíti az emberiséget az Atyával. A jobb
keze olyan, mintha keresztre volna feszítve, balkezével pedig mutat az elszenderedésre,
a harmadik képre, ahol Isten Anyja az ágyon nyugszik, miközben a Fiú a központi alak,
karjába veszi Mária örök életét.
Ez egyfajta csere: Te testi életet adtál
nekem, én pedig neked adom a lélek életét, az örök életet.
Fönt az apszisban
látható Mária megkoronázása, ami a Mária ábrázolás utolsó mozzanata, de egyben elővételezése
mindannak, ami a megkereszteltek zarándokútja és hivatása. Mivel Mária az egyház előképe,
aki részesedik Fia dicsőségében, ahol a Fő van, ott van az egyház teste is. Azután
láthatjuk ezeknek a nagyon jelentős szenteknek az ábrázolását is: István, felesége,
Imre, László és hét ferences vértanú, akik a közelmúlt, a XX. század vértanúi, még
nem szentek, nem zárult le boldoggá avatási folyamatuk, de már a mennyei Jeruzsálemben
ábrázoltuk őket, természetesen glória nélkül, azonban átöleli őket a soha véget nem
érő nap ragyogása.
Nagyon érdekes, hogy ebben az aranyban, amely a soha le
nem nyugvó nap fénye, láthatók vértanúságuk eszközei is, mivel azok is színüket változtatták.
Mindaz, amit szeretetből szenvedtek el, a halálból átment az életre. A szent a gonoszt,
az emberi kegyetlenséget is át tudja alakítani, mert része Krisztus Testének. A Krisztushoz
tartozóktól nem veszik el az életet, mert ők felajánlják azt.
Jelentőségteljes,
hogy ezek a szentek győzedelmeskednek az apszisban, a mennyei Jeruzsálem arany terén,
nem evilági értelemben, hanem úgy, ahogy a Krisztus kezében látható evangéliumos könyv
felirata is jelzi: a szeretet megmarad. A szeretet örökké tart. Ebből a világból a
dicsőségre való átmenet egyetlen útja, ha magába olvaszt bennünket a szeretet.
Rupnik
atya Máriáról, mint Magyarok Nagyasszonyáról a következőket mondta: Látható a jelenet,
amint István király felkínálja a híres koronát a Szűznek. A királyi család többi tagja,
Gizella és a többiek korona nélkül vannak, mert ez a Szűz, vagyis az egyház megkoronázása.
Nem lesz más hatalom. Az Írások szerint a 24 vén koronáját az egyetlen uralkodó lába
elé vetette.
Mária valódi királynő, de nem evilági értelemben, hanem Fia országában.
Egy szelíd asszony, remélem, hogy sikerült arcán megjeleníteni a gyengédséget, jóságot,
az anyaságot. Mária a beteljesedett szeretet királynője. Nagyon szeretném, ha a magyarok,
akik ide zarándokolnak, Isten Anyja arcát szemlélve megtapasztalnák, hogy Isten nagyon
szereti ezt a népet, és szüntelenül küldi kegyelmét, hogy meggyőzze őt iránta való
szeretetéről.
Szeretném, ha erről a kegyhelyről kis világossággal a szívükben
jobb, irgalmasabb emberekként térnének haza, mert a Királynő védelmezi őket. Isten
áldja a magyar népet – mondta műsorunknak adott interjúja végén P. Marko Rupnik SJ
szlovén mozaikművész.