Ferenc pápa látogatása Herzl Tivadar sírjánál és a Jad Vasem Holokauszt emlékhelyen

Ferenc pápa május 26-án, hétfőn reggel a Nyugati Falnál tett látogatása után felkereste a Herzl-hegy mauzóleumát, ahol virágokat helyezett el Herzl Tivadar, a cioinizmus megalapítója sírjánál.
Herzl Tivadar Pesten született 1860-ban és 1904-ben halt meg az alsó-ausztriai Edlachban. Hamvait 1949-ben vitték Izraelbe és temették el a hegyen, amely ma nevét viseli. Az új izraeli protokoll minden államfő programjába beilleszti a Zsidó Állam megálmodója sírjánál tett tiszteletadás gesztusát. (II. János Pál és XVI. Benedek jeruzsálemi programjaiban még nem szerepelt ez az állomás).

Benjamin Netanjahu miniszterelnök kérésére Ferenc pápa megállt a mauzólem közelében található emlékműnél, amely a palesztin terrorizmus áldozatai előtt tiszteleg.

A pápa spanyolul a következőket mondta: „Nagy alázattal szeretném kifejezni, hogy a terrorizmus gonosz! Gonosz eredetében és gonosz eredményeiben. Gonosz, mert gyűlöletből születik, gonosz eredményeiben, mert nem épít, hanem pusztít! Minden ember értse meg, hogy a terrorizmus útja nem segít! A terrorizmus útja alapvetően bűntény! Imádkozom mindezekért az áldozatokért és a terrorizmus minden áldozatáért! Arra kérek mindenkit, soha többé terrorizmust! A terrorizmus zsákutca!”.

A Jad Vasem emlékhelyen, amely 6 millió zsidó életáldozatának emlékét őrzi, Peres elnök és Netanjahu miniszterelnök fogadták Ferenc pápát. A találkozó során fiatal lányok kórusa énekelt végtelenül szomorú énekeket. A Szentatya először meggyújtotta az emlékezet lángját, majd az Emlékhely egy felelőse mondott beszédet, felidézve a népirtás rettenetét, ugyanakkor szólt a jövőbe helyezett reményről is. Héber anyanyelvű katolikus fiatalok fehér-sárga színű virágokból fűzött koszorút helyeztek el az Emlékezés Csarnokában a pápával együtt, aki csöndes imába mélyedt. Ezután felolvasták egy 22 éves román lány levelét, akit koncentrációs táborban öltek meg. A levél arról a rettenetről szól, amit a biztosan közelgő halál tudata jelent, annak a tudata, hogy nincs visszafelé vezető út.

A látogatás végén a pápa találkozott hat túlélővel, négy férfivel és két nővel. Tiszteletadása jelenként mindegyiküket kézen csókolta és egyenként meghallgatta történetüket.

Az emlékhely arany vendégkönyvébe Ferenc pápa a következőket írta:

„Szégyen azért, amit az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember képes volt megtenni; szégyen, amiért az ember a gonosz mesterévé vált; szégyen, amiért az ember, magát Istennek képzelve saját magának áldozta fel testvéreit. Soha többé, soha többé!”

(vm)