Ferenc pápa történelmi szentföldi látogatására készülve
A Szentatya 2014. január 5-én, vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása után jelentette
be a Szent Péter teret megtöltő híveknek a következő szavakkal:
„Ebben a karácsonyi
időszakra jellemző, örömteli légkörben szeretném bejelenteni, hogy május 24-e és 26-a
között, ha Isten is úgy akarja, zarándoklatot teszek a Szentföldre. A főcél, hogy
megemlékezzek VI. Pál pápa és Athenagorasz pátriárka történelmi találkozójáról, amelyre
éppen 50 évvel ezelőtt, január 5-én került sor. Az útnak három állomása lesz: Amman,
Betlehem és Jeruzsálem”.
A pápa a hír bejelentésekor hozzátette: „Már most
kérem imáitokat ezért a zarándoklatért, ami az ima zarándoklata lesz”.
A Szentatya
zarándoklatának középpontját képezi tehát a konstantinápolyi pátriárkával való találkozás,
valamint az az ökumenikus istentisztelet, amelyen a Szent Sír bazilikában a Szentföldön
jelen lévő összes egyház hívei vesznek részt. Erre a történelmi gesztusra évszázados
meg nem értések, és ellentétek után kerül sor.
Ferenc pápa a negyedik pápa,
aki visszatér Jézus földjére. 1964-től kezdve zarándokoltak el, hogy szülőföldjén
kövessék az Úr nyomait. VI. Pál pápa a II. Vatikáni Zsinat második ülésszaka után
tért vissza arra a földre, ahol Jézus megbízta Pétert azzal a feladattal, hogy „erősítse
meg testvéreit a hitben”.
2000-ben, a jubileumi szentévben II. János Pál járta
végig a Szentföld útjait, majd 2009-ben XVI. Benedek tett utazást Izraelbe. Emlékezetes
az emeritus pápa kívánsága, amelynek Tel Aviv Ben Gurion repülőterén adott hangot:
hozzanak jó eredményt az izraeli és palesztin nép közötti béketárgyalások, hogy „mindkét
nép békében élhessen saját hazájában, biztos és nemzetközileg elismert határok között”.
Ferenc
pápa „imazarándoklatának” bejelentése egybeesik VI. Pál „Nobis in animo” k. Apostoli
Buzdításának 40. évfordulójával.
Ebben Montini pápa megállapította: Ez az
áldott föld az egész világ keresztényeinek spirituális örökségévé vált. A keresztények
arra vágyakoznak, hogy ájtatos zarándoklatot tehessenek, legalább egy alkalommal életük
folyamán, hogy kifejezzék szeretetüket Betlehemben a Gyermekké lett Istennek, Názáretben
az isteni Ifjúnak és Munkásnak, az egész térségben az isteni Mesternek és Gyógyítónak,
a Kálvárián az isteni Keresztre feszítettnek, a Feltámadt Megváltónak a sírnál, amely
a „Feltámadás templomában” van, ahogyan görög nyelvű testvéreink nevezik ezt a helyet.
Ezen a földön annyi kegyhely és szent hely mellett létezik és működik egy
élő egyház, Krisztus-hívők egy közössége. Olyan közösségről van szó, amely a történelem
folyamán számtalan megpróbáltatással nézett szembe és fájdalmas eseményeket szenvedett
el: a belső megosztottságok, a külső üldöztetések és egy idő óta az elvándorlás meggyengítették,
ezért már nem önellátó. Szüksége van tehát megértésünkre, erkölcsi és anyagi segítségünkre
– írta VI. Pál pápa 40 évvel ezelőtt.
Ferenc pápa szentföldi látogatásának
mottója: „Hogy egyek legyenek” – Ut unum sint – János evangéliumának szavait idézi
(Jn 17,20-23). A választás a szentföldi katolikus püspökök közgyűléséhez fűződik,
csakúgy, mint az apostoli látogatás logoja. Ez Szent Péter és Szent András apostolokat
ábrázolja, amint átölelik egymást. Ők voltak az első tanítványok, akiket Jézus Galileába
hívott. Szent Péter a római, Szent András pedig a konstantinápolyi egyház védőszentje.
Jeruzsálemben, az anyaegyházban ölelik át egymást. A két apostol ugyanazon a bárkán
foglal helyet, amely az egyházat jelképezi. A főárboc Jézus keresztje, míg a vitorlát
a Szentlélek szele dagasztja. A Szentlélek kormányozza a hajót a világ vizein.
Kiküldött
tudósítónk szerint ezen a sokat szenvedett földön, ahhoz, hogy „egyek legyenek”, Ferenc
pápának a látszólagos béke légkörébe kell elmerülnie az izraeli-palesztin béketárgyalások
befagyasztását követően. Az egyetértés szót elfojtotta a bizalmatlanság, a háttérben
folytatódik a véres szíriai konfliktus, amely halált és pusztítást okoz, az egész
közel-keleti térségben ezreket kényszerít menekülésre.
Betlehemben a pápát
élő keresztény közösség várja, amely jelenlétében a remény jelét látja. Várják a palesztin
hatóságok, akik egy sor nemzetközi szintű elismerés után nemzeti egységre törekednek
Ciszjordánia és Gáza között. Várják a pápát a Dheisheh tábor menekültjei, akik 1948
óta mélyszegénységben, helyzetükbe beletörődötten élnek.
Izraelben Peres elnök
várja Ferenc pápát. Az izraeli államfő különösen ragaszkodott ahhoz, hogy mandátuma
befejezése előtt létrejöjjön ez a látogatás; nagy kíváncsisággal tekint Ferenc pápára,
olyannyira, hogy Abraham Skorka, argentin rabbival írt, „Az ég és a föld” c. könyvét
héberre is lefordították.
A pápai utak sorában abszolút újdonságot jelent,
hogy Skorka rabbi és Omar Abboud imám Ferenc pápa kíséretének tagjai. Mindketten Bergoglio
pápa régi barátai, még abból az időből, amikor Buenos Aires bíboros érseke volt. Jele
annak, hogy a vallásközi párbeszéd erősebb minden előítéletnél és megerősíti ennek
a szentföldi látogatásnak „kifejezetten vallási” jellegét.
Ez a föld szent
a három nagy egyistenhívő vallás számára. Szépségében és ellentmondásaiban varázslatosan
vonz, egyben mély fájdalmat okoz –tudósít Jeruzsálemből rádiónk kiküldött munkatársa.