Stúdióbeszélgetés Hudson Judittal, az emberhez méltó munkáról tartott nemzetközi szeminárium
magyar résztvevőjével
Hudson Judit a Magyar
Kolping Szövetség országos titkára április 29-én tartott előadásában arról számolt
be, hogy hogyan segíti a mozgalom a fiatalok beilleszkedését a munka világába, milyen
oktatási intézményeket tart fenn Magyarországon. Az országos titkár egyben felidézi
a Kolping mozgalom történetét, magyarországi fejlődését. Kolping Adolfot Szent II.
János Pál 1991-ben iktatta a boldogok közé, 2009 óta pedig Meszlényi Zoltán vértanú
püspököt, a magyar mozgalom prézesét is a boldogok között tisztelhetjük - emlékeztet
rá Hudson Judit.
A www.kolping.hu oldalról származnak alábbi információink:
A
Magyar Kolping Szövetség egyházi elnöke Kövesi Ferenc atya.
A Kolping-mozgalom
időszerűsége Magyarországon a politikai változások nyomán a társadalom és a gazdaság
mélyreható átalakulásban van. Az állampolgároknak személyes felelősséget vállalva
tevékenyen kell közreműködniük a társadalom megújításában. Ehhez határozott értékítéletre
van szükség, s ez megköveteli az azonos felfogású emberek összefogását, továbbképzését
és kezdeményezőkészségét. A Kolping-mozgalom egyik legfontosabb feladata, hogy tagjaival
egyre mélyebben megismertesse a keresztény értékeket, és ezáltal tettekre serkentse
őket. Ebben alapvető útmutatás Kolping Adolf életpéldája és műve, valamint a katolikus
társadalmi tanítás. Fontos, hogy egyesületen belül az egyes tagok igazi közösséget
és az otthon védettségét tapasztalják meg. Kolping-családban megélhetik és kibontakoztathatják
kereszténységüket azáltal, hogy a tagok egymással szolidáris közösséget alkotnak,
életproblémáik megoldásában egymás segítségére lehetnek. A Kolping-családok nyitottak
mindazok felé, akik hitük szerint kívánnak élni, s e hitből indíttatva részt kívánnak
vállalni az időszerű társadalmi problémák megoldásában, a jövő alakításában. Kolping
Adolf mint kölni egyházmegyés katolikus pap 1849-ben indította el mozgalmát. Teológiai
tanulmányai és pappá szentelése előtt iparosként a cipész szakmában dolgozott. Fiatal
káplánként személyes küldetését abban ismerte fel, hogy a nyomasztó szociális problémák
enyhítésére szentelje életét. A katolikus legényegylet megalapításával a fiatalokat
ki akarta vezetni az elszigeteltségükből, életük sikeres megoldásához kívánt segítséget
nyújtani közös művelődés és önsegélyezés megszervezésével.
A társadalom átalakulását
az egyes emberek megváltoztatása által akarta elérni. Célja elkötelezett keresztények
nevelése volt, akik képesek felelősen helytállni a családi életükben, a hivatásukban
és a társadalomban. Meg volt győződve arról, hogy a társadalmi bajokat csak a keresztény
elvekhez való visszatérés által lehet enyhíteni és megoldani. Szándéka szerint a kereszténységet
életszerűen és bátran bele kell vinni a gyakorlati életbe.
A kezdet (1856-1914)
Kolping
1856 májusában látogatott Magyarországra, ahol elgondolásait lelkesedéssel fogadták.
Még abban az évben megalakult a fővárosi egyesület. Az első világháborúig Kolping
mozgalma folyamatosan terjedt, és az egyesületek száma 80 fölé emelkedett az akkori
magyar királyság területén. A múlt század katolikus legényegyleteiben foglalkoztak
szakmai továbbképzéssel, betegsegélyező szervezetet hoztak létre, tartalmas szabadidő
programokat szerveztek. Az egyesületi életet a keresztény hit hatotta át, tagjai számára
ez volt a döntő összetartó erő.
A virágkor (1922-1946)
Magyarországon
az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel
a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. A Kolping-mozgalom ez után
élte virágkorát egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett,
1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos
szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek
és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos
nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a "napsugár-lányok"
elnevezésű testvérszervezet is.
Az újrakezdés (1989-)
A Kolping-családok
jellegzetességei
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik. Az
egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek.