Az igazi bölcsesség a Szentlélek ajándéka – Ferenc pápa katekézise a szerda délelőtti
általános kihallgatáson
Ne legyünk „ízetlen,
sótlan” keresztények, hanem életünknek legyen egyre inkább evangéliumi íze, krisztusi
illata, hogy másoknak is át tudjuk adni Krisztus gyengédségét és szeretetét” – buzdította
Ferenc pápa a Szent Péter teret megtöltő híveket.
Kedves testvérek! Jó napot
kívánok. Ma új ciklust kezdünk a Szentlélek ajándékairól – kezdte katekézisét a pápa.
Tudjátok, hogy a Szentlélek képezi az egyház és minden egyes keresztény lelkét, életnedvét:
Isten szeretete, amely szívünkben lakást vesz és szeretetközösségre lép velünk. A
Szentlélek mindig velünk van, mindig bennünk van: szívünkben van.
A Szentlélek
maga „Isten ajándéka” (vö. Jn 4,10). Isten adománya, amely különféle lelki ajándékokkal
látja el azokat, akik befogadják őt. Az egyház a Szentlélek hét ajándékát különbözteti
meg. Ez a szám jelképesen a teljességet, a befejezettséget jelöli; amikor a bérmálás
szentségére készülünk, megtanuljuk őket – mondta a pápa, majd felsorolta a Szentlélek
hét ajándékát: a bölcsesség, az értelem, a jótanács, a lelki erősség, a tudomány,
a jámborság és az istenfélelem.
A felsorolás szerint a Szentlélek első ajándéka
tehát a bölcsesség. Azonban nem egyszerűen emberi bölcsességről van szó. Az emberi
bölcsesség az ismeret és a tapasztalat gyümölcse. A Biblia elbeszéli, hogy Salamon,
amikor megkoronázták Izrael királyává, a bölcsesség ajándékát kérte. A bölcsesség
éppen ez: annak a kegyelme, hogy mindent Isten szemével láthatunk. Egyszerűen csak
ez – ismételte Ferenc pápa – a világot, a különféle helyzeteket, az összefüggéseket,
a problémákat, mindent Isten szemével látunk. Ez a bölcsesség. Olykor a dolgokat saját
tetszésünk, vagy szívünk pillanatnyi állapota szerint látjuk – szeretettel vagy gyűlölettel,
irigységgel. Nem: ez nem Isten szeme. A Szentlélek az, aki a bölcsességet ajándékozza
nekünk, hogy mindent Isten szemével láthassunk. Ez a bölcsesség ajándéka.
Nyilvánvalóan
ez az ajándék az Istennel való bensőséges kapcsolatból fakad, abból a bensőséges kapcsolatból,
amely Istenhez fűz minket, az Atya-gyermek kapcsolatból. És a Szentlélek, amikor fennáll
ez a kapcsolat, akkor nekünk adományozza a bölcsesség ajándékát.
Amikor szeretetközösségben
vagyunk az Úrral, a Szentlélek mintha átalakítaná a szívünket és megízleltetné vele
a Lélek szeretetét. A Szentlélek akkor a keresztényt „bölccsé teszi”. Ez nem azt jelenti,
hogy a kereszténynek mindenre van válasza, hogy mindent tud; egy bölcs személyt nem
ez jellemez. Azt jelenti, hogy tudja, hogyan cselekszik Isten, felismeri, hogy mi
jön Istentől és mi nem. Azzal a bölcsességgel rendelkezik, amit Isten ad szívünknek.
Az ebben az értelemben vett bölcs ember szívének Isten ad ízt. Milyen fontos, hogy
közösségeinkben legyenek ilyen keresztények!
Bennük minden Istenről szól,
minden Isten jelenlétének és szeretetének szép, élő jelévé válik. Ez egy olyan valami,
amit mi nem tudunk rögtönözni, ezt nem tudjuk önmagunktól megszerezni: olyan ajándék,
amelyet Isten adományoz azoknak, akik engedelmesek a Szentléleknek. Bennünk van, szívünkben
van a Szentlélek; meg van rá a lehetőség, hogy hallgassuk, vagy ne hallgassuk szavát.
Ha hallgatunk a Szentlélekre, akkor Ő megtanítja nekünk a bölcsességnek ezt
az útját, nekünk ajándékozza bölcsességét, ami azt jelenti, hogy Isten szemével látunk,
Isten fülével hallunk, Isten szívével szeretünk, Isten szerint ítélkezünk. Ez az a
bölcsesség, amelyet a Szentlélek nekünk ajándékoz, és mindnyájan birtokolhatjuk. Nem
kell mást tennünk, mint kérnünk a Szentlelket.
Gondoljatok egy anyukára, aki
otthon van kisgyermekeivel, az egyik ezt csinálja, a másik azt, és a szegény anyuka
egyik helyről a másikra megy, a gyermekek problémáival. Amikor az anyukák elfáradnak
és megszidják gyermekeiket, ez bölcsesség? Ti mit mondotok? Bölcsesség, vagy nem?
Nem! Amikor azonban az anyuka magához veszi gyermekét, és kedvesen, nagy türelemmel
elmagyarázza: „ezt ezért, meg ezért nem csináljunk”, akkor az Isten bölcsessége? Igen!
Ez az, amit a Szentlélek ad nekünk az életben.
Azután például a házasságban,
a házasfelek veszekednek és egymásra sem néznek, vagy rossz szemmel néznek egymásra:
ez Isten bölcsessége? Nem! Ha azonban elmúlik a vihar, kibékülünk, és tovább haladunk
előre békességben: ez bölcsesség? – tett fel egy újabb kérdést a pápa. És nem váratott
magára a teret megtöltő hívősereg válasza: - Igeeeen!! Igen, ez a bölcsesség ajándéka.
Legyen benne mindnyájunknak része: otthon, a gyermekekkel, mindenki osztozzon benne!
Ezt nem lehet megtanulni, ez a Szentlélek ajándéka.
Ezért kérjük az Urat,
hogy adja meg nekünk a Szentlelket, adja meg a bölcsesség ajándékát, Isten bölcsességének
ajándékát, amely megtanít arra, hogy Isten szemével lássunk, Isten szívével érezzünk,
Isten szavaival beszéljünk. Ezzel a bölcsességgel menjünk előre, építsük családunkat,
építsük az egyházat, és így mindnyájan megszentelődünk. Kérjük ma a bölcsesség kegyelmét.
Kérjük a Szűzanyát, aki a Bölcsesség széke, adja meg nekünk ezt a kegyelmet. Köszönöm
szépen – fejezte be katekézisét Ferenc pápa.