Emberi jogi konferencia Pozsonyban. Turkson bíboros felszólalása a vallásszabadság védelmében

Óvni és védelmezni kell a vallásszabadságot, mert magában foglalja minden ember szabadságát arra, hogy az igazságról alkotott legmélyebb meggyőződése szerint éljen – erre figyelmeztetett kedden délelőtt Peter Turkson bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke Pozsonyban, ahol az „Egyház és az emberi jogok” témájáról tartanak két napos konferenciát. A Szlovákiai Püspöki Konferencia kezdeményezésére meghirdetett ülésen Turkson bíboros az emberi jogok és méltóság kérdését vizsgálta meg a katolikus egyház szempontjából.

Emlékeztetett rá, hogy a vallásszabadság elválaszthatatlan a gondolati és lelkiismereti szabadságtól. Magában hordozza a lehetőséget hitvallásunk megváltoztatására, de arra is, hogy személyes vagy közösségi szinten egyaránt kinyilvánítsuk vallási meggyőződésünket. Sajnálatos módon ezt a jogot a világon sokhelyütt nem tartják tiszteletben, és a keresztények szenvednek leginkább az üldözéstől hitük miatt a legtöbb országban. Ez a helyzet pedig az emberi jogok súlyos megsértését jelenti – nyomatékosította Turkson bíboros.

A vatikáni főpásztor felhívást intézett minden kormányhoz, hogy védjék meg állampolgáraik jogait, bármilyen valláshoz tartozzanak is. Ma a vallásnak két kihívással kell szembenéznie: az egyik a szekularizmus, amely a vallást teljesen a magánszférába akarja száműzni. A másik pedig a fundamentalizmus, amely a vallás tényleges meghamisítása, mert ellentétben áll a kiengesztelődéssel és Isten békéjével.

Ezért szükség van egy hatékony vallási nevelésre, amely képes megértetni az emberrel, hogy a valódi hit pozitívan hozzájárulhat az élethez. Olyan „autópálya” – ahogy XVI. Benedek fogalmazott a 2011-es békevilágnapi üzenetében -, amely az új nemzedékeket rávezeti arra, hogy egymás testvéreinek érezzék magukat, ugyanannak az emberi családnak a tagjaiként, amelyben senkit nem zárnak ki.

Az emberi jogok alapja minden személy vele született méltósága, amelyek ezért egyetemesek, elidegeníthetetlenek és sérthetetlenek. Ezért Turkson bíboros óva intett a relativista felfogástól, amely beszűkíti a jogok alkalmazási területét, és azt állítja, hogy értelmük és egyetemességük változhat a kultúrától, politikától és a társadalomtól függően.

Aggodalomra adnak okot azok az ideológiák, amelyek megkísérlik átírni az ember jogait vagy újakat kitalálni helyettük: mint például az emberi reprodukciós jog, amely magában rejti az abortusz drámáját. Ide tartozik még az eutanázia, amelyet kiskorúak esetében is végrehajtanának, a nemek ideológiája, a homoszexuális házasságok.

A katolikus egyház ezzel szemben elkötelezi magát az emberi jogok megvalósítása érdekében. Meggyőződéssel támogatja ugyanis az ember veleszületett méltóságát, mint minden emberi jog alapját, valamint az élethez való jogot, a fogantatástól a természetes halálig, mivel ez az első valamennyi emberi jog közül és előfeltétele az összes többinek.

(gá)