Nemzetközi szolidaritásra van szükségünk! Az Európai Unió ne féljen az ukrán fiataloktól!
– nyilatkozta Sevcsuk kijev-halicsi görög-katolikus nagyérsek
Az Ukrajna iránti szolidaritásra, a nemzetközi figyelemre vonatkozó erős felhívást
intézett Szvajtoszlav Sevcsuk nagyérsek kedden délután a Vatikáni Rádió Marconi-termében
tartott sajtótájékoztatója során. Európától azt kérte, hogy ne védje magát a kijevi
fiataloktól, akik a forradalom elindítói voltak. „Az egyház és a civil társadalom
Ukrajnában a jelenlegi helyzetben” témát választották az újságírókkal folytatott találkozóra.
A sajtótájékoztató elején Sevcsuk érsek hangsúlyozta az ukrán nép erős erurópai
identitását, majd áttekintette azokat az eseményeket, amelyek a feszültségek és az
erőszak kialakulásához vezettek az országban. A „Majdan mozgalomról” és azokról a
fiatalokról, nagyrészben diákokról szólt, akik semmilyen politikai csoportosuláshoz
nem tartoznak, de utcára vonultak, hogy kifejezzék az Európára mondott „igen”-jüket
és azt, hogy nem értenek egyet a lemondatott Janukovics elnök kormányának döntésével.
Így kezdődött a Majdan: a tér megtelt százezrekkel, akik az erőszak ellen
tiltakoztak, „nem”-et akartak mondani a vérfürdőre és megerősíteni azt, hogy amit
a fiatalok képviselnek az az ukrán társadalom vágya. Így egyik napról a másikra a
fiatalok Majdan tere a civil társadalom Majdan terévé vált. A nagyérsek itt aláhúzta,
hogy a civil társadalom és nem a politika Majdan teréről van szó. Nem az ellenzék
vagy a kormány támogatására irányult, hanem a saját identitás kifejezésére. Sevcsuk
kijev-halicsi görög-katolikus nagyérsek utalt az ünnepi hangulatra, amelyet az utcákon
lehet tapasztalni az áldozatok iránti fájdalom ellenére. Továbbá tájékoztatta az újságírókat
a különböző felekezetű egyházaknak a forradalom szelére adott reakcióiról. Egység
és szolidaritás – ezek a kulcsszavai annak az egyháznak, amely azonnal megjelent a
kijevi téren a lakosság oldalán, nemet mondva a korrupcióra, a diktatúrára és az emberi
méltóság semmibe vételére. Amikor megkezdődött a tüntetés az európai identitás
megerősítése érdekében, következetesek akartunk lenni – mutatott rá az ukrán nagyérsek.
Ez azt jelenti, hogy amikor a hívek lelkipásztori ellátást kértek, hogy velük legyünk,
csatlakoztunk hozzájuk. Így a Majdan mozgalomnak ezekben a hónapokban volt egy nagyon
erős vallási dimenziója is. Az emberek azt mondták: ha az egyház nem lett volna jelen,
nagyon furcsa lett volna, mert az egyházak a civil társadalom részét képezik. Ha nem
lettek volna ott, úgy tűnt volna, mintha menekülnének a társadalomtól. Nem ez az egyház
küldetése! Tehát a téren felállított sátrak között az egyik sátorban az egyház is
felállított egy kápolnát, ahol katolikus szentmisét mutattak be, de ortodoxok és protestánsok
is imádkoztak.
Az egyház felhívásokat intézett az erőszak ellen, de a szavakkal
cselekedett: találkozót kért a brüsszeli vezetéssel, az ellenzékkel, a volt elnökkel,
Janukoviccsal. Béke közvetítő szerepet vállalt, megnyitotta a székesegyházak kapuit,
amelyek kórházakká alakultak át, hogy befogadhassák a sebesülteket, akiket különben
letartóztatott volna a rendőrség.
„A különböző felekezetű keresztények titkos,
„földalatti” segítségnyújtási hálózatot hozott létre a sebesültekért, mert az emberek
nem fordulhattak a közkórházakhoz attól való félelmükben, hogy letartóztatják őket.
Így a templomok titkos kórházakká alakultak át. Emlékszem, hogy azokban az igazán
hideg napokban, amikor titokban elmenekítettük a kijevi sebesülteket, az emberek a
téren álltak mínusz 20 fok alatti időben megfázva, tüdőgyulladással… Egy hely, ahol
melegedhettek a lutheránus templom volt az elnöki hivatal épülete mellett. Ellátogattam
az istentiszteleti helyre, ahol a lutheránus lelkész így fogadott: „Ne köszönje azt,
amit teszünk, mert mi protestánsok láttuk, hogy a szenvedő Krisztus áll ott a téren.”
– számolt be élményeiről Sevcsuk nagyérsek.
A legújabb történésekkel kapcsolatban,
amelyek az oroszbarát régiók szeparatista törekvéseire utalnak, a kijev-halicsi nagyérsek
óvva intett a polgárháború veszélyétől. Hangsúlyozta, hogy ez nem a lakosság köreiből,
hanem kívülről származik. Erős felhívással fordult a nemzetközi közösséghez és különösen
az Európai Unióhoz, hogy nyissa meg kapuit az ukrán fiatalok előtt. „A szolidaritásra
hívok mindenkit. Az európaiak ébredjenek fel, mert ami most Ukrajnában történik, előbb
vagy utóbb mindenkit elér. Ukrajna része Európának! – nyomatékosította Sevcsuk nagyérsek.
Ha tovább folytatódik, hogy úgy tesznek, mintha semmi sem történne, nemcsak romlani
fog a helyzet Európa keleti részében, de nagy kiábrándulást is fog eredményezni az
európai értékek iránt a nyugati országokban is. Az Európai Unió ne féljen az ukrán
fiataloktól! – kérte Sevcsuk kijev-halicsi görög-katolikus nagyérsek a Vatikáni Rádióban
tartott sajtóértekezlete során.