„Csak semmi pletykálkodás, a szavak is ölhetnek. Engesztelődjünk ki testvéreinkkel”
– Ferenc pápa vasárnap déli Úrangyala imádsága
Kedves Testvérek!
Jó napot kívánok! – kezdte beszédét február 16-án, vasárnap délben Ferenc pápa, aki
a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobája ablakából köszöntötte a Szent Péter
teret megtöltő zarándokcsoportokat.
A mai vasárnapi evangéliumi szakasz része
még az ún. Hegyi beszédnek, Jézus első nagy prédikációjának. Arról szól, hogy hogyan
viszonyult Jézus a zsidó törvényhez. Beszédében világosan leszögezi: „Ne gondoljátok,
hogy azért jöttem, hogy visszavonjam a törvényt vagy a prófétákat; nem azért jöttem,
hogy megszüntessem, hanem hogy beteljesítsem” (Mt 5,17). Jézus tehát nem akarja eltörölni
a parancsolatokat, amelyeket az Úr Mózesnek adott, hanem be akarja teljesíteni azokat.
És azonnal hozzáteszi: a törvénynek ez a beteljesítése nagyobb igazságosságot, a törvények
hitelesebb megtartását igényli. Ezt mondja tanítványainak: „ha a ti igazságtok nem
múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába”
(Mt 5,20).
De mit jelent a törvény „beteljesítése”? És ez a nagyobb igazságosság
miben áll? – tette fel a kérdést a pápa. Jézus maga válaszol néhány példával. Jézus
gyakorlatias volt, mindig példákat hozott fel, hogy megértesse magát. A Tízparancsolat
ötödik parancsolatából indul ki: „Hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek: "Ne ölj;
aki pedig öl, méltó az ítéletre'' [Kiv 20,13]. Én viszont azt mondom nektek, hogy
mindenki, aki haragszik testvérére, méltó az ítéletre” (Mt 5,21-22). Ezzel Jézus arra
emlékeztet, hogy a szavak is ölhetnek! Amikor valakiről azt mondjuk, hogy olyan a
nyelve, mint egy viperáé, azzal mit akarunk kifejezni? Azt, hogy szavai gyilkolnak.
Tehát nem csak arról van szó, hogy nem szabad merényletet elkövetnünk testvérünk élete
ellen, hanem haragunk mérgét sem kell a másikra ontanunk és nem szabad rágalmainkkal
sújtanunk. Rosszat sem kell mondanunk testvérünkről. A pletykálkodás is gyilkolhat,
mert megöli a személy hírnevét. Nagyon csúnya dolog a pletykálkodás! Kezdetben kellemesnek,
sőt szórakoztatónak tűnhet, olyan mintha cukorkát szopogatnánk. Végül azonban szívünket
keserűség tölti el és minket is megmérgez. Az igazat megvallva meg vagyok győződve
arról – mondta Ferenc pápa, - hogy ha mindnyájan megfogadnánk, hogy kerüljük a pletykát,
végül szentekké válnánk. Egy szép út! Szeretnénk szentek lenni? Igen, vagy nem? A
térről hallatszott a zúgás: Igeeeeen! Ragaszkodni akarunk a pletykákhoz, mint megszokáshoz?
Igen vagy nem? Neeem! – válaszolt a hívők tömege. Akkor egyetértünk: semmi pletykálkodás!
Jézus a tökéletes szeretetet javasolja követőinek: olyan szeretet ez, amelynek
egyetlen mértéke, hogy mértéktelen, felülmúl minden számítást. A testvérünk iránti
szeretet olyan alapvető magatartás, hogy Jézus megállapítja: Istennel való kapcsolatunk
nem lehet őszinte, ha nem akarunk kibékülni testvérünkkel. Jézus ezt mondja: „Amikor
tehát fölajánlod adományodat az oltáron, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami
panasza van ellened: hagyd ott az adományodat az oltár előtt, és először menj, békülj
ki testvéreddel” (23-24).
Tehát arra kaptunk meghívást, hogy kiengesztelődjünk
testvéreinkkel, mielőtt kinyilvánítanánk az Úr iránti ájtatosságunkat az imában. Mindebből
megértjük, hogy Jézus nem csak a fegyelem megtartásának, a külső magaviseletnek tulajdonít
fontosságot. A törvény gyökeréig nyúl le, főleg az ember szándékára, tehát szívére
figyel, ahonnan kiindulnak jó vagy gonosz tetteink. Ahhoz, hogy jó és becsületes legyen
a magatartásunk, nem elegendőek a jogi szabályok, hanem szükség van mély motivációra,
ami egy rejtett bölcsesség, Isten Bölcsességének a kifejezése, amelyet a Szentléleknek
köszönhetően fogadhatunk be. És mi, a Krisztusba vetett hit által, megnyílhatunk a
Szentlélek működésének, aki képessé tesz arra bennünket, hogy megéljük az isteni szeretetet.
Ennek a tanításnak a fényében minden parancsolat feltárja teljes jelentőségét, mint
a szeretet követelményét és mindegyik a legnagyobb parancsolatban egyesül: szeresd
Istenedet teljes szívedből és szeresd felebarátodat, mint önmagadat – fejezte be a
vasárnap déli Úrangyala előtt mondott beszédét Ferenc pápa.
Az Úrangyala elimádkozása
után Ferenc pápa köszöntötte a Szent Péter téren megjelent római híveket és zarándokokat,
a családokat, a plébániákat és a világ számos országából érkezett fiatalokat. Külön
megnevezte a Cseh Köztársaságból érkezett nemzeti zarándoklatot, amelynek tagjai az
ötévenként esedékes „ad limina” látogatásra kísérték el főpásztoraikat, élükön Dominik
Duka bíborossal, Prága érsekével.