A lengyel püspöki konferencia ad limina látogatása a Vatikánban – interjú Józef Michalik érsekkel

Február 1-8. között a lengyel főpásztorok az ötévente szokásos vatikáni látogatásukat végzik, amely során találkoznak a pápával és a különböző vatikáni dikasztériumok vezetőivel, akiknek beszámolnak a helyi egyház helyzetéről, kihívásairól, problémáiról.

A 38,5 millió lakosú Lengyelország az egyik legfiatalabb munkaerővel rendelkezik Európában. Az ország területén 2% nemzeti kisebbség él, akik németek, ukránok és fehéroroszok. A lakosság 90%-a katolikus, akik közül 60% gyakorolja vallását. A vallási kisebbségek között vannak ortodoxok, lutheránusok, ókatolikusok és zsidók.

A lengyel helyi egyháznak négy bíborosa, 27 érseke, 113 püspöke van. A püspöki konferenciának 97 tagja van, 44 egyházmegyés, 53 segédpüspök.

Az egyház és az állam közötti kapcsolatokat az 1993-ban aláírt Konkordátum szabályozza. II. János Pál kilencszer, XVI. Benedek egy alkalommal tett látogatást az országban.

A lengyel helyi egyház 25 évvel a kommunista rezsim bukása és 9 évvel II. János Pál halála után elmondhatja, hogy a növekedés, a világi hívők közéleti szerepének érlelődése jellemezte ezt az időszakot – nyilatkozta a Vatikáni Rádiónak Józef Michalik érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke. Összetett folyamatról van szó, amelyben érezhető a régi propaganda rendszer, a laicista és a nyugati felvilágosodás utáni áramlatok nyomása. Az egyház viszont nyitott a szomszédos országok társadalma és egyházi struktúrái, a külföldi missziók, a külföldön élő fiatalok képzése felé.

Aggodalomra ad okot a tendencia, amely igyekszik korlátozni a vallásoktatást az iskolákban. Ugyanakkor Michalik érsek megelégedéssel állapította meg, hogy a lakosság növekvő százalékának meggyőződése, hogy az abortusz egy élet kioltása. Ezen a téren emelkedett a világi hívek kezdeményezéseinek száma, amelyek eredményekét 6-800 ezer aláírás gyűlt össze az életvédelem érdekében.

A helyi egyház nagy kihívása a hitélet elmélyítése, a személyes kapcsolat fenntartása Istennel, Krisztussal és az Eucharisztiával. A társadalomban pedig küzdeni kell a korrupció ellen és meg kell reformálni a közéleti etikát. Kihívást jelent az egyházi személyek identitása, a katolikus könyvek és magazinok iránti érdeklődés csökkenése.

Az egyház véleményt nyilvánít a társadalmi problémákról: a kórház-rendszer válságáról, a betegek helyzetéről, a szegények számának növekedése a gazdagok kis csoportjával szemben. Az egyház foglalkozik a munkanélküliség, a korrupció, a családpolitika problémáival. Kifejezi véleményét a politikai élet minősége kapcsán. Igyekeznek megértetni, hogy a politikai cselekvésnek változnia kell. A pártérdekek védelmezése helyett a lakosság érdekeit és mindenki alapvető érdekeit kell figyelembe venni. Az érsek megjegyezte, hogy az újszülött lengyelek nagy része Angliában él, kétmillió a külföldre költözött lengyelek száma.

Az ifjúsági lelkipasztoráció kapcsán Michalik érsek hangsúlyozta, hogy a hitoktatás hagyományos formái mellett új eszközöket is alkalmaznak a fiatalok intellektuális képzésében, pl. egyházi mozgalmak és közösségi programok által.

(sv)