Beteljesíteni a Törvényt!– P. Szabó Ferenc SJ elmélkedése Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepére

Idén Gyertyaszentelő Boldogasszony az évközi 4. vasárnapra esik. Erről az ünnepről – Urunk templomi bemutatásáról szólnak az vasárnapi olvasmányok, nevezetesen a Lukács evangéliuma 2. fejezetéből vett elbeszélés.

A mózesi Törvény szerint Jézus születése utáni 8. napon történt a körülmetélés, a 40. naphoz három esemény tartozik: Mária ’tisztulása’, az elsőszülött gyermek Jézus ’kiváltása’ a megszabott áldozattal, és Jézus ’bemutatása’ a templomban.

Lukács evangélista röviden utal a mózesi törvény (Lev 12, 4-8) előírásaira, amelyeknek Mária engedelmeskedik, amikor elviszi elsőszülött fiúgyermekét a jeruzsálemi templomba. Ratzinger/XVI. Benedek pápa Jézus gyermekségéről írt könyvében megjegyzi: Lukács evangélista, aki a pogányságból megtérőknek ír, nem igen ügyel a mózesi előírások részleteire, hanem a lényeget hangsúlyozza:

„Itt újra észrevesszük, mit jelent: ’a törvénynek alávetetten’; mit jelent, amikor Jézus azt mondja a Keresztelőnek, hogy teljesíteni kell minden igazságot (vö. Mt 3, 15. Jézus születésétől Máriának nem kell megtisztulnia: ez a születés hozza meg a tisztulást a világnak. Mária mégis engedelmeskedik a törvénynek, s épp ezáltal szolgálja az ígéretek beteljesedését.” (NJ III, 79)

A második esemény a gyermek ’kiváltása’. Szegények áldozatát ajánlja fel. Mivel az elsőszülött fiú fenntartás nélkül az Isten tulajdona, ki kellett váltani, éspedig 5 sékelt kellett fizetni bármelyik papnak. A szegények – mint Mária és József - egy pár gerlicével vagy két galambfiókával helyettesíthették a kiváltás drága díját. Harmadik mozzanat: a bemutatás, felajánlás. Ratzinger pápa megjegyzi: Lukács Jézus esetében igazában nem kiváltásról beszél, hanem Jézus „bemutatásáról”, felajánlásáról. Tehát „ezt a gyermeket nem váltották ki, nem adták vissza szüleinek, hanem a templomban Istennek adták át, Jézus egészen és végleg övé lett. Mária és József Jézust nyilvánosan odaadják Istennek, az ő Atyjának.” (III, 80)

Majd a 12 éves Jézus a templomban az őt aggódva kereső, majd megtaláló, értetlenül álló szülőknek kijelenti: „Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy Atyám házában kell lennem?” (Lk 2, 49), tehát abban, ami az Atyáé. Ratzinger szerint ezzel az evangélista világosan jelezte Jézus istenfiúi mivoltát. A „kell” prófétai jövendölések beteljesítésére utal. Jézus nem szülei ellen lázongó fiú, hanem engedelmeskedik – miként Mária is – az Atya örök üdvösségtervének. „Mária megőrizte szívében mindezeket a szavakat” (Lk 2, 50-51). Jézus mostani és későbbi szavainak, pl. a szenvedésre és feltámadásra utalóknak mély értelmét csak fokozatosan érti meg Mária is, miként az apostolok, igazában csak Pünkösd után.

Szépen írja XVI. Benedek: „Mária hite is ’úton lévő’ hit, olyan hit, amely újra meg újra sötétségbe jut, s amelynek a sötétségen áthaladva kell érlelődnie. Mária nem érti Jézus szavait, de megőrzi szívében, s ott hagyja lassacskán megérni.” (III, 116-117)
Befejezésül emlékeztetek arra, hogy Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén tartja az Egyház a könyörgő napot a szerzetesi hivatásokért. Imádkozzunk, hogy az Úr hívjon és segítsen fiatalokat a szerzetesi életre, hogy ott tegyenek prófétai tanúságot Isten országáról.


(Lk 2, 22-40)