A diplomácia legyen humánus – interjú a vatikáni államtitkárral

Egy olyan világban, amelyet gyakran gyötrelmek és ellentétek jellemeznek, fontos, hogy a párbeszéd és a tiszteletteljes vita útjait keressük. Néhány hónappal államtitkári kinevezése után Pietro Parolin kinevezett bíboros interjút adott a Vatikáni Televíziós Központnak küldetéséről és a vatikáni diplomácia szerepéről a nemzetközi helyzetben.

Munkaigényes, nagy elvárásokkal és felelősséggel teli feladatról van szó – kezdte válaszát a vatikáni államtitkár. Mindenekelőtt lelkesítő szolgálat ez az egyház eme új időszakában, amely Ferenc pápa megválasztásával kezdődött. A prioritás az egyház missziós átalakítása egy a világ felé kilépő egyházzá, ahogy a pápa mondja: egy állandó misszió állapotában levő egyházzá.

A diplomácia jellemzésére Ferenc pápa a szolidaritás etikájáról és a jó utópiájáról beszél. Ezt kommentálva Parolin kinevezett bíboros elmondta: a pápa ebben az esetben az emberiséget, az erkölcsi lelkiismeretet testesíti meg. A diplomácia szintjén ez időnként úgy jelenhet meg, hogy a pápa felhívásai nem találnak rögtön meghallgatásra. Valójában azonban nagy vágy él a jóra, nagy erőfeszítések vannak a béke valóságos építésére a világban.

A diplomáciának nemcsak a népeket kellene egyesítenie, hanem az embereket is. melyek az „emberséges diplomácia” alapelvei? – hangzott a kérdés. A vatikáni államtitkár válaszában hangsúlyozta: a humánus diplomácia középpontjában a személynek kell állnia. Ez az első alapelv. Ferenc pápa arra ösztönöz, hogy a személynek ezt a központi szerepét ne elvont értelemben vegyük figyelembe, mint embert, hanem minden egyes személy álljon cselekvésünk középpontjában, elsősorban a szegények, a peremre szorultak, a gyengék, akik a legsérülékenyebbek, azok a személyek, akik hangját nem halljuk. A diplomáciának továbbá a találkozásra kell irányulnia. A pápa sokszor kiemeli a találkozás kultúrájának fontosságát, tehát ki kell lépni az elszigeteltségből és találkozni kell másokkal, mert csak így érthetjük meg, fogadhatjuk el egymást és működhetünk együtt. A találkozáson túl egy másik fontos aspektus a szolidaritás és mások helyzetének szívén viselése a közöny kultúrájával szemben, amelyet a pápa folyamatosan elítél. Szívünkön kell viselni az egyes embert és szenvedését. Végül pedig azt mondhatnánk, hogy az emberséges diplomácia alapelve a minden egyes emberre irányuló szeretet, a személy iránti figyelem.

A nemzetközi összefüggésben a vatikáni diplomácia milyen sajátos hozzájárulást tud biztosítani? Ki tudja terjeszteni a párbeszéd és a népek közötti kölcsönös tisztelet előmozdításának horizontjait? – szólt a kérdés.

Pietro Parolin kinevezett bíboros, vatikáni államtitkár így válaszolt: mindig is ez volt a vatikáni diplomácia feladata. Jelenleg, amikor rengeteg konfliktus van a világban, úgy gondolom, hogy arra kaptunk meghívást, hogy mozdítsuk elő és szilárdítsuk meg a találkozást, a párbeszédet és az egymás iránti tiszteletet. A mai világban a sokféleségek közelebb kerültek egymáshoz és ebből összeütközések, sőt konfliktusok születhetnek. A nagy kihívás tehát az, hogy ezek a különbözőségek és sokféleségek – amelyek lehetnek politikai, kulturális vagy vallási jellegűek –, ne váljanak az ellentét és küzdelem okává, hanem legyenek a kölcsönös gazdagodás alkalmai. Fontos, hogy megtaláljuk az utat arra, hogy ezekből a sokféleségekből gazdagodjunk. Ez a diplomácia feladata általánosan és különösképpen a vatikáni diplomácia esetében – hangsúlyozta Pietro Parolin kinevezett bíboros, vatikáni államtitkár.

(sv)