A katolikus egyház példát kíván mutatni a gyermekjogok minél teljesebb érvényesülése
érdekében
Az ismertetést Harsányi
Pál Ottó ferences, erkölcsteológus készítette.
Január 13-a és 31-e között kerül
sor Genfben, az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén a Szentszék hivatalos beszámolójának
bemutatására, amely a Gyermekjogi egyezmény (CRC - Convention on he Rights of the
Child) megvalósulását követi nyomon a 193 aláíró állam, így a Vatikánváros Állam esetében
is. Ezt az egyezményt az ENSZ 1989. november 20-án fogadta el és 1990. szeptember
2-án lépett hatályba. Az Apostoli Szentszék a dokumentumot az elsők között, 1990.
április 20-án ratifikálta a Vatikánváros Állam nevében, és az első beszámolót 1994.
március 2-án mutatta be az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának. Ez a bizottság a jogok
érvényesülését követi nyomon és ellenőrzi az egyes aláíró országokban, bár nem „bíróságként”
jár el. A szervezetet maguk az aláíró országok hozták létre. A beszámolók benyújtása
és megvitatása a bizottság rendes munkamenetét jelenti, ahol az ENSZ és az adott ország
képviselői megvizsgálják a beszámolókat, kiegészítő információkat kérhetnek, majd
konkrét iránymutatások kerülnek megfogalmazásra a jogok minél teljesebb érvényesülése
érdekében.
A Bizottság 18 tagból áll, akik megbízatása négy évre szól. Őket
az aláíró országok választják független szakértők közül. Kilenc tagot a négyéves mandátum
felénél választanak, hogy egyszerre biztosítsák a folyamatosságot és a bizottság összetételének
változatosságát is. A Bizottság a mostani, 65. ülésen Oroszország, Németország, az
Apostoli Szentszék, Portugália, Kongó és Jemen beszámolóját veszi sorra.
A
Szentszék az egyezmény aláírásától kezdve - a nemzetközi jog által biztosított - három
kitétellel élt, amelyek etikai és jogi alapelveit tükrözik. Ezek közül az első a családtervezéssel,
a második a szülőknek a gyermeknevelés szabadságával, a harmadik pedig az egyezménynek
a Vatikánváros Állam jogalkotásával és az egyházjoggal való összeegyeztethetőségével
van kapcsolatban.
A hivatalos beszámoló a gyermekek jogait fogantatásuk pillanatától
védendőnek tartja a családban, az egészségügyi, oktatási- és nevelési intézményekben
egyaránt. A katolikus egyház krisztusi küldetésének alapján a kezdetektől fogva a
gyermekjogok védelmének oldalán állt és áll ma is, amelyet jelenleg három szinten
valósít meg. Az első és legismertebb szint Ferenc pápa személyes, szuggesztív és prófétai
jelentőségű magatartása, amellyel a gyermekek, a gyermekeket váró anyák és különösen
a súlyos betegséggel vagy fogyatékossággal élő gyermekek felé fordul. A második terület
a Vatikánváros jogalkotása és az Apostoli Szentszék munkája. A Vatikánváros, mit aláíró
állam, két másik kiegészítő egyezményt is aláírt. Az egyik a gyermekkereskedelmet,
a gyermekprostitúciót és a gyermekpornográfiát tiltja (OPSC), a másik pedig a gyermekek
a katonai és háborús konfliktusokba történő bevonását ítéli el (OPAC). Ezek ratifikálására
2001. október 24-én került sor, az első beszámoló pedig 2010. május 14-én készült.
Az első kiegészítő egyezmény tekintetében a Szentszék a tizenegyedik, a második esetében
pedig a hetedik volt a csatlakozó államok sorában. XVI. Benedek pápa hozta létre a
Szentszék központi szervezetei között a Kiskorúak védelmének bizottságát, amely a
gyermekek sérelmére elkövetett visszaélésekkel szembeni zéró toleranciát mozdítja
elő.
Bár nemzetközi jogi értelemben a Vatikánváros az egyezményeket aláíró
állam, de az egyház saját jogrendjén belül a szerte a világon jelenlévő katolikus
intézményeken belül is védi a gyermekeket jogait. Ez a gyermekjogok védelmének harmadik
és legszélesebb körű szintje. A katolikus egyházat ért vádak tekintetében Tomasi érsek
megjegyzi, hogy bár azok nem nélkülöztek minden alapot, de nagy részük légből kapott
volt. Minden állam joga és kötelessége a bűnüldözés és a kiskorúak jogainak fokozott
védelme. Ferenc pápa a Szentszék tekintetében még nagyobb átláthatóságot kíván és
a kiskorúak védelmében és egy újabb bizottság létrehozását is tervezi. Az rendkívül
fájdalmas események kapcsán eddig is számos hatékony intézkedésre került sor a Hittani
Kongregáció és a Családok Pápai Tanácsa által. Széleskörűek és hatékonyak azok a példák
is, amelyek a házasságon kívül született gyermekek és a különböző nemű gyermekek diszkriminációja
ellen történtek és történnek az egyház részéről.
A Szentszék által eddig készített
és a mostani hivatalos beszámolóból is kitűnnek azok az alapértékek, amelyeket az
egyház az emberi személy, a házasság, a család, a gyermeknemzés és a gyermekek méltóságával
kapcsolatban fontosnak tart fogantatásuktól kezdve. A Vatikánváros gyors és elkötelezett
csatlakozása az egyezményhez szorosan illeszkedik a katolikus tanításhoz és ahhoz
a hallatlan erőfeszítéshez, amelyet világszerte tesz az egyház a gyermekek és kiskorúak
érdekében, különösen a szegénység, a nélkülözés és a háborúk sújtotta területeken.