"Jézus az Örömhírt hirdeti" - P. Szabó Ferenc elmékedése Urunk megkeresztelkedése
vasárnapjára
Ezen a vasárnapon
a liturgia Jézus megkeresztelkedésére emlékeztet. A Názáreti Jézus mintegy harminc
esztendős volt, amikor elment a Holt tengerbe ömlő Jordán folyó torkolata közelébe,
ahol az aszkéta Keresztelő János a bűnbánatot hirdette, és keresztelt. Ő csak vízzel,
de eljött a megígért Messiás, aki alázatos megkeresztelkedése után tűzzel, Szentlélekkel
keresztelt: az Ő személyében elérkezett Isten országát, uralmát hirdette, az Örömhírt,
hogy a szerető és irgalmas Atya Jézus Krisztusban felajánlja az üdvösséget, a szabadulást
a bűntől és örök életet.
Ezt az örömet hirdeti ma kortársainknak Ferenc
pápa minden megnyilatkozásában, különösen pedig pápasága programját jelző EvangeliiGaudium kezdetű apostoli buzdításában. A betlehemi éjszakában az angyalok
nagy örömet hirdettek a pásztoroknak. A görög-latin eredetű evangélium is jó hírt,
örömhírt jelent. Ez az öröm, a feltámadt Jézus Lelkének ajándéka, amelyért legyünk
mindig hálásak. Ez az öröm Isten országa egyik fő jellemzője; mert ez az Ország „nem
eszem-iszom, nem az élvezetek halmozásából ered, hanem „igazságosság, béke és öröm
a Szentlélekben”. Aki önzőn a „szakítsd le minden perc virágát” pogány elvet követi,
és vidámságában boldognak mondja magát, azt akarja bizonyítani, hogy semmije sem hiányzik,
felejti jelen hibáit és vétkes múltját, főleg pedig a véget, amikor a szeretet tetteit
kell felmutatnia.
Örömünk fakadhat abból, hogy nem vagyunk rabjai a pénz,
a szex, a hírnév élvezeteinek, amelyek tünékeny örömök, szolgaságunkat árulják el,
és elfordítanak az egyedüli Jóságtól, Istentől. A világ bolondnak hiszi azokat, akik
az evangéliumi boldogságokat igyekeznek megélni. De mi azt mondjuk: boldogok vagyunk,
mivel lemondunk arról, amiért az emberek nagy része epekedik, megfeledkezve az ember
isteni hivatásáról. Tanúskodjunk az emberek előtt a belső békéről, a lelkiismeret
nyugalmáról, a másokra figyelő szeretet, másokat segítő jótettek örömeiről. A mindennapi
kis örömöket is meg kell becsülnünk, hiszen annyi baj, bánat, szenvedés ér bennünket
és szeretteinket életünk során. Ilyenkor gondoljunk gondviselő Atyánk szeretetére,
és ha nem is értjük a próbatételt, higgyük azt, hogy az Istent szeretőknek minden
a javukra válik.
„A keresztény öröm abból fakad, hogy tudjuk, mennyire velünk
van Isten, és működik általunk, hogy semmi sem vész el abból, amit Vele együtt véghez
viszünk; a keresztény öröm abból a tudatból fakad, hogy a nyolc boldogság örök értékű,
hogy mi egyek vagyunk Krisztussal, mint a szőlőveszők a szőlőtővel.” (P. Charles SJ)