A pápa a görög-melkita zarándokokhoz: békét Szíriának, nem szabad belenyugodni egy
keresztények nélküli Közel-Keletbe
Vessenek véget az
erőszaknak Szíriában és a párbeszéden keresztül találják meg a béke útját. Ezt a felhívást
fogalmazta meg Ferenc pápa szombaton délelőtt, amikor fogadta a Vatikánban egy görög-melkita
zarándoklat résztvevőit. A pápa kiemelte, hogy nem szabad belenyugodni a keresztények
nélküli Közel-Keletbe és rámutatott, hogy a keresztények közötti megosztottság akadályozza
a szeretetközösséget és a tanúságtételt.
A szíriaiak mindig jelen vannak Ferenc
pápa szívében szenvedéseikkel. Beszéde elején a Szentatya gondolatban a szíriai lakosság
felé fordult, amelyet hosszú ideje nagy szenvedés sújt. Az országban szenvedőket imáiról
biztosította és kéri az Urat, hogy szárítsa fel könnyeiket. Az egész egyház közelsége
adjon vigaszt nekik aggodalmukban és óvja meg őket kétségbeesettségükben.
Higgyünk
szilárdan az ima és a kiengesztelődés erejében, és újítsuk meg felhívásunkat a felelősökhöz,
hogy vessenek véget minden erőszaknak és a párbeszéden keresztül találjanak igazságos
és tartós megoldást egy olyan konfliktusra, amely már túl sok kárt okozott. A pápa
különösen is arra buzdított, hogy a különböző vallási felekezetek kölcsönösen tiszteljék
egymást annak érdekében, hogy biztosítsák mindenkinek a személy elidegeníthetetlen
jogain alapuló jövőt, beleértve a vallásszabadságot is.
Egyházatok évszázadok
óta együtt tudott élni békésen más vallásokkal és arra kapott meghívást, hogy a testvériség
szerepét töltse be a Közel-Keleten – hangsúlyozta a pápa. Ezután megismételte a jelenlevők
számára: nem nyugszunk bele a keresztények nélküli Közel-Kelet gondolatába. Sokan
emigráltak és a diaszpórában élő közösségek képviselői itt is jelen vannak. Arra buzdította
őket, hogy őrizzék meg szilárdan a melkita hagyomány emberi és spirituális gyökereit,
továbbá a görög-katolikus identitásukat, mert az egész egyháznak szüksége van a keleti
kereszténység örökségére.
A Szentatya egyben utalt Szent András apostol ünnepén
a Péter utódával való szeretetközösségre, az ökumenikus útra, amelyet a II. Vatikáni
Zsinat alapelveihez hűen kell követni.
Végül felhívta a figyelmet: a közösségeinken
belüli megosztottságok akadályozzák az egyházi életet, a szeretetközösséget és a tanúságtételt.
A pápa csatlakozik a pátriárkához és a püspökökhöz ebben az elkötelezettségükben,
hogy ezáltal is járuljanak hozzá Krisztus Testének építéséhez. Buzdította a papokat,
szerzeteseket és híveket is, hogy ajánlják fel fontos hozzájárulásukat ehhez a munkához.