Benkő Antal SJ emlékezete - P. Szabó Ferenc SJ megemlékezése

Krisztus Király ünnepén reggel hunyt el Budapesten az Irgalmas-rendi Kórházban Benkő Antal (1920-2013) jezsuita. Élete utolsó éveiben a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthonban sokat szenvedett gerincével. Betegeskedését, a korral járó kisebbedést, leépülést türelemmel és néha humorral viselte. Temetése december 13-án lesz a jezsuiták budapesti Jézus Szíve-templomában.

Idézzük fel hosszú élete, termékeny apostoli és tudományos munkásága főbb állomásait. 1920. július 7-én született Pakson. A budapesti Manrézában végezte a jezsuita noviciátust, majd Kassán 1941-1944 között filozófiát tanult. A teológiát Szegeden kezdte, de hamarosan Rómába került, itt fejezte be teológiai tanulmányait 1948-ban. Egy évvel korábban, 1947. július 26-án szentelték pappá. A Münsterben végzett harmadik probáció után 1949 és 1954 között Leuvenben a Katolikus Egyetemen pszichológiát tanult és doktorátust szerzett. Utána elöljárói Braziliába küldték. 1957 és 1975 között Rio de Janeiróban a Katolikus Egyetemen filozófiát és pszichológiát tanított. Megalapította a Pszichológiai Tanácsadó Központot. 1968-ban megszervezte, és 1972-ig vezette az Egyetem teológiai szakterületét. 1972 és 1975 között az Egyetem akadémiai rektor helyettese volt. 1975 és 1986 között Klagenfurtban P. Őry Miklóssal szerkesztette a Szolgálat c. folyóiratot, 1986-ban a folyóirattal Bécsbe költözött. 1989-1992 között a burgenlandi szeminárium spirituálisaként is működött. A magyar rendszerváltozás után a Szolgálatot átalakítottuk, és Bécsben megszületett a Távlatok, amely 1992-ben Budapestre költözött. Otthon a hazaköltöző P. Szabó Ferenc lett a folyóirat főszerkesztője, és P. Benkő került helyére a Vatikáni Rádióhoz: 1992 és 1996 között vezette a magyar tagozatot.

P. Benkőtől egy hosszabb vallomást közzétettem a Magyar jezsuiták vallomásai II. kötetében („Anima Una-könyvek”/11, 60-76. Ebben a következőket írta szerényen a Vatikáni Rádiónál töltött évekről (75. old.):

„Mivel tudtam olaszul, átvettem P. Szabó helyét Rómában, és 1992 nyarától 1996. március közepéig a Vatikáni Rádió magyar tagozatát vezettem. Ez a munkakör számomra nemcsak teljesen új, hanem nehéz feladatot is jelentett mind korom, mind pedig hazámtól és a magyar nyelvtől való több évtizedes távollét miatt. A feladatot főleg munkatársaim áldozatos és hatékony együttműködésével tudtam valamiképpen ellátni.”
Budapestre hazatérve tanított pszichológiát a Katolikus Egyetemen, volt szemináriumi spirituális Pécsett, majd a budapesti Központi Szemináriumban, 2001-ben egy évig Budapesten a novíciusmesteri megbízatást is vállalta.

Számos vallás-pszichológiai és lelkiségi műve és tanulmánya jelent meg franciául, portugálul és magyarul. Néhány magyar valláspszichológiai könyvet Szentmártoni Mihály pszichológus rendtársával közösen írtak. P. Benkőnek köszönhettük a Teológiai Kiskönyvtár IV/2. kötetét: Bevezetés a valláslélektanba (Róma 199).