„A helyi egyházak minden tevékenységének legyen missziós jellege” – pápai videó-üzenet
a guadalupei nemzetközi zarándoklatra
A Pápai Latin-Amerika Bizottság, a Kolumbusz Lovagok és a Guadalupei tanulmányok Főiskolája
szervezésében november 16-19. között zarándoklatot és nemzetközi találkozót tartanak
a Gaudalupei Miasszonyunk kegyhelyen. A Hit éve e kezdeményezésének témája: „A Guadalupei
Miasszonyunk az új evangelizáció csillaga az amerikai kontinensen”. A nemzetközi programra
spanyol nyelvű videó-üzenetet küldött Ferenc pápa.
Négy pontban foglalta össze
gondolatait: utalt az Aparecidai Dokumentumra, majd a pasztorális tevékenység célkitűzéséről
szólt, kiemelte a püspök szerepét ebben a tevékenységben, végül a klerikalizmus veszélyeit
érintette. Beszéde végén a megszentelt életet élőket buzdította karizmájuk megélésére.
Az Aparecidai Dokumentum az egyházat az állandó misszió állapotába helyezi
és missziós tevékenység végzésére ösztönzi. A helyi egyházak minden tevékenységének
legyen missziós jellege – kérte videó-üzenetében a Szentatya. Az egyház számára életbe
vágó fontosságú, hogy ne zárkózzon be magába, ne elégedjen meg magával és azzal, amit
eddig elért. Ha ez történik, akkor az egyház megbetegszik és meggyengül. Ki kell lépni
saját közösségeinkből és bátran el kell jutnia a lét perifériáira, ahol szükség van
arra, hogy halljanak Isten közelségéről. Ő ugyanis senkit nem hagy magára és mindig
megmutatja gyengédségét és kimeríthetetlen irgalmasságát. Ezt az üzenetet kell elvinni
az emberekhez.
Második pontként Ferenc pápa kiemelte, hogy minden pasztorális
tevékenység a missziós lendületre összpontosul, hogy elérkezzen mindenkihez anélkül,
hogy bárkit is kizárna és mindenki körülményeit figyelembe veszi. Az evangelizációs
feladat nagy türelmet igényel, továbbá az elvetett mag gondozását és a konkoly jelenléte
láttán sem veszti el békéjét. A keresztény üzenetet nyugodtan és fokozatosan mutatja
be az Evangélium illatával, mint ahogy az Úr tette azt. Ki tudja emelni a legfontosabbat,
vagyis Isten szeretetének szépségét, ami a meghalt és feltámadt Krisztusban szól hozzánk.
Másrészt kreatívnak kell lenni a módszerek terén, nem zárkózhatunk be abba a közhelybe,
hogy „mindig így csináltuk”.
Harmadik elemként a pápa rámutatott: a helyi
egyházban a püspök vezeti a pasztorális tevékenységet, mint pásztor, aki ismeri nyáját,
közel állva hozzájuk, gyengédséggel, türelemmel vezeti őket, hatékonyan megmutatva
az egyház anya mivoltát és Isten irgalmasságát. A valódi pásztor nem herceg vagy puszta
hivatalnok, aki elsősorban a fegyelemre, a szabályokra, a szervezeti mechanizmusokra
összpontosít. Ez eltávolítja a lelkipásztorkodást az emberektől és nem segíti elő
a Krisztussal és az embertársakkal való találkozást. Isten népének olyan püspökre
van szüksége, aki éberen vigyáz rá, gondozza azt, ami egybetartja a nyájat és előmozdítja
a reményt a szívekben, továbbá, aki meg tudja különböztetni a jót a rossztól nem kioltva
a Szentlélek fuvallatát, amely ott fúj, ahol akar.
Negyedikként a Szentatya
hangsúlyozta, hogy a püspököt jellemző jegyekben osztoznia kell a lelkipásztori ellátást
végzőknek is. A klerikalizmus kísértése, amely sok kárt okoz a latin-amerikai egyháznak,
akadályt jelent az érettség és a világi hívek keresztény felelősségének fejlődése
terén. Ezért nagyon fontos, hogy olyan személyeket képezzenek, akik képesek közel
állni az emberekhez, lángra tudják lobbantani az emberek szívét, velük együtt tudnak
haladni és párbeszédbe tudnak kezdeni reményeikkel és félelmeikkel. Ezt a munkát a
püspökök nem delegálhatják másoknak. Úgy kell felvállalniuk, mint az egyház élete
számára létfontosságú tevékenységet erőfeszítéseiket, figyelmüket nem kímélve. A minőségi
képzéshez szilárd és tartós struktúrákra van szükség, amelyek felkészítenek a mai
kor kihívásaira és arra, hogy el tudjuk vinni az Evangélium világosságát különböző
helyzetekbe. A mai kultúrában komoly és jól szervezett képzésre van szükség. Majd
a pápa feltette a kérdést: rendelkezünk elegendő önkritikával, hogy értékeljük a kis
szemináriumok eredményeit, ahol hiányzik a megfelelő oktatói személyzet?
Videó-üzenete
végén Ferenc pápa a megszentelt életet élőkhöz fordult. Azt kérte tőlük, hogy legyenek
hűek karizmájukhoz és fordítsák azt az egyház javára. Hangsúlyozta, hogy a megszentelt
élet az egyház kovásza.
Végül a guadalupei zarándoklaton és találkozón résztvevőknek
köszönetet mondott mindazért, amit a kontinentális misszióért tesznek. Emlékezzetek,
hogy megkaptátok a keresztség szentségét, ami az Úr tanítványaivá tett benneteket.
Minden tanítvány egyben misszionárius is. Vállaljátok fel hiteteket és adjátok azt
át gyermekeiteknek és unokáitoknak is. A hit ajándékát nem személyes használatra kaptuk,
hanem, hogy továbbadjuk másoknak.