„Penitencia és Penitenciária a humanizmus és a reneszánsz között. Tanítás és gyakorlat az 1300-as évektől kezdve a modern kor kezdeteiig”

Ez a címe annak a IV. tanulmányi szimpóziumnak, amelyet a római Apostoli Penitenciária tartott november 14-én és 15-én. A három szentszéki bíróság közül az első az Apostoli Penitenciária, amelynek eredete a XII. század végére nyúlik vissza. Krzysztof Nykiel prelátus, a Penitenciária régense rádiónknak adott interjújában elsőnek a következő kérdésre válaszolt: nem fenyeget-e az a veszély, hogy a gyónás veszít jelentőségéből, mivel korunkban eltűnt a bűntudat érzése?
A régens válaszában rámutatott: a bűnbánati gyakorlat történelmi, egyházjogi és pasztorális fejlődéséről, valamint a kiengesztelődés szentségéről való elmélkedés nem a múlt témáit érinti. A szentségi gyónás ma is az egyház életnedve. Az idei szimpóziumra a Hit évének lezárása előtt került sor. Ezekben a napokban tapasztalhatjuk, hogy Rómában megnövekedett a zarándokok száma, akik a világ minden részéről érkeznek, hogy megújítsák hitvallásukat.

A zarándokok közül sokan járultak az Örök Város pápai bazilikáiban a gyónás szentségéhez. Róma négy nagy pápai bazilikájának gyóntatói – a penitenciáriusok – lelkesen számolnak be arról, hogy a zarándokok minden szerdán, az általános pápai kihallgatás napján, vagy vasárnap, amikor a pápa délben nyilvánosan imádkozza el az Úrangyalát, nagy számban és őszinte bűnbánattal járulnak a gyónás szentségéhez. A Vatikán környékén lévő templomok is megtelnek hívekkel, akik kifejezik gyónási szándékukat és hosszabb időt fordítanak az imára. Ferenc pápa beszédeiben gyakran szólítja fel a híveket, hogy ne féljenek bocsánatot kérni Istentől, mert Isten boldog, amikor nekünk adhatja irgalmasságát. Amikor Ferenc pápa találkozott a Santa Maria Maggiore pápai bazilika gyóntatóival, ezeket a szavakat hangsúlyozta: „Irgalmasság, irgalmasság, irgalmasság. Ti gyóntatók vagytok, tehát legyetek irgalmasak a lelkekkel szemben”. (Itt jegyezzük meg, hogy a Santa Maria Maggiore bazilika magyar gyóntatója P. Melo Lajos domonkos szerzetes).

Ferenc pápa szívéhez különösen is közel áll a bűnbánat, bűnbocsátás, mint a keresztény és egyházi élet fontos aspektusa, mert Isten irgalmassága az evangéliumi üzenet középpontja – tette hozzá Krzysztof Nykiel prelátus, az Apostoli Penitenciária régense. A Szentatya gyakran hangoztatja, hogy Isten maga a végtelen irgalom, mert a jóakaratú emberek szívében bizalmat és reményt kíván ébreszteni. Mindig van lehetőség megtérésre és üdvözülésre. A pápa azt kívánja, hogy az egyház mutassa meg a világnak, mint az irgalmasság Anyja és Mestere, hogy valóban mindenki számára otthont jelent: az erőseknek és a gyengéknek, a bűnösöknek és a közömbösöknek, azoknak, akik elbátortalanodtak és elveszettnek érzik magukat. Nykiel prelátus hozzátette: a világ minden részéről érkeznek jelzések, hogy jelentősen megnövekedett azoknak a híveknek a száma, akik nagyobb bizalommal, őszinte, bűnbánó lélekkel járulnak a kiengesztelődés szentségéhez.

A jelenlegi szimpózium célja is az volt, hogy a bűnbánat szentsége történelmi, kánonjogi, liturgikus fejlődésének elmélyítése hozzásegítse az embereket ahhoz, hogy egyre jobban felfedezzék és értékeljék az örömöt: az irgalomban gazdag Atya szeret bennünket és megbocsát nekünk.
A kiengesztelődés szentségének kiszolgáltatása jó alkalom a papok számára, hogy hirdessék az evangéliumi jó hírt. Evangelizálni nem csak azt jelenti, hogy hirdetünk egy tanítást, a hit igazságait, hanem azt is, hogy az evangéliumi jó hírrel képesek vagyunk megérinteni az emberek szívét és megnyitni azokat Isten szeretetének befogadására – mondta rádiónknak adott interjújában Krzysztof Nykiel prelátus, az Apostoli Penitenciária régense.

(vm)