Scola bíboros Moszkvába látogatott a konstantini évben

Angelo Scola, milánói bíboros érsek a nyitás és a véleménycsere jegyében látogatott Moszkvába. Vasárnap délelőtt 10 órakor a moszkvai Istenanya székesegyházban szentmise bemutatásával kezdődött meg az olasz bíboros programja. A délután folyamán Scola bíboros felszólalt az Aranyszájú Szent János ortodox egyetemen rendezett „Identitás, krisztusi képmás, egyetemesség” címet viselő nemzetközi konferencián. Beszédében a „Keresztények egy pluralista társadalomban” témáról értekezett. A „Lélek könyvtára” moszkvai kulturális központ szervezte a tanácskozást az Ortodox Egyetem, az Építészet Orosz Intézete, a Keresztény Oroszország Alapítvány és többek között a milánói egyetemek együttműködésével. Az európai kultúra képviselői megvizsgálták a filozófia, a művészet, a politika, a jog, valamint a katolikus és ortodox kereszténység közötti kapcsolatot.

November 11-én, hétfőn Scola bíboros bevezető előadást tartott a világi hívek az egyházban témával foglalkozó lelkipásztori találkozón. Beszédében kiemelte, hogy meg kell határozni a világi hívek egyházi missziójának alapvető jegyeit a harmadik keresztény évezred elején. Ebben meghatározó a világi hívek hivatásának és küldetésének kérdése Oroszországban. A világi hívek arra kaptak meghívást, hogy tanúságot tegyenek a világban hitük szépségéről. Ez a teljeskörű tanúságtétel, amely hasznosítja a karizmákat és a különböző szolgálatokat, a legnagyobb ajándék, amit testvéreinknek adhatunk a személy és a társadalom megfelelő élete és a jó kormányzás terén. A konferenciát követően Scola bíboros szentmisét mutatott be Moszkva katolikus érsekével, Paolo Pezzivel.

Az orosz fővárosba vezető látogatás Kirill, Moszkva és az egész Rusz pátriárkájának személyes meghívására jött létre. Scola bíboros kedden délelőtt találkozott az ortodox pátriárkával, majd visszatért Olaszországba. A megbeszélések középpontjában a milánói főegyházmegyében élő ortodoxok élete és az iszlámmal folytatott közös párbeszéd, valamint a közel-keleti keresztény közösségek védelme állt.

Útja beilleszkedik a milánói főegyházmegye kezdeményezései közé, amelyeket a Milánói Ediktum kiadásának 1700. évfordulója alkalmából indítottak el. Ez a dokumentum ismerte el először Nyugaton a vallásszabadságot. A kezdeményezés egyben megújítja az ambroziánus egyház ökumenikus hagyományát, amelyet gazdagít az orosz testvéregyházzal folytatott véleménycsere.

(sv)