Sienai szentek nyomában – a Pápai Magyar Intézet kirándulása

Tóth Tamás rektor beszámolója:
Nem sokkal a nemzeti ünnep előtt a Pápai Magyar Intézetben élő atyák és papságra készülő diakónusok egy vasárnapi kirándulás keretében Sienát keresték fel, azt a várost, amelyhez több szent neve is kötődik.
A Firenzétől mindössze 70 kilométerre fekvő toszkán város mindig nagy szerepet töltött be Itália történetében. A hagyomány szerint Róma egyik alapítójának, Romulusnak az unokaöccse, Senus alapította. Valójában Augustus császárt (Kr. e. 27 – Kr. u. 14) tekinthetjük a város megalapítójának, amely a középkorban fejlődött jelentős politikai, kulturális és vallási központtá, így Európa talán legszebb gótikus városközpontjával dicsekedhet.

A XII. században kezdték el építeni a székesegyházat, amelyet még középkorban úgy kívántak bővíteni, hogy a jelenlegi dóm csupán az új székesegyház kereszthajója legyen. Ez végül csupán egy félbehagyott terv maradt, azonban a sienai katedrális még így is a gótikus építészet egyik kiemelkedő remeke. A városhoz kötődik Sienai Szent Katalin (1347-1380) domonkos, aki béketeremtő karizmájáról vált híressé, és aki sokat tett azért is, hogy a pápák az avignoni fogságból visszatérjenek székhelyükre, Rómába.

II. János Pál pápa Katalint 1999-ben Európa egyik védőszentjévé nyilvánította. Hasonlóan kiemelkedő személyiség volt a szónoklatairól híres Sienai Szent Bernardin (1380-1440) obszerváns ferences, aki sokat tett a ferences lelkiségen belüli különböző irányzatok egymás közötti kibékítéséért is.

A PMI-sek ellátogattak a közelben fekvő Monte Oliveto Maggiore apátságba is, amelyet Szent Benedek reguláját követve 1313-ban alapítottak, és amely egy önálló, bencés regulát követő kongregáció székhelye is. A monostor mindig nagy vallási és kulturális hatással volt a vidékre. Pannonhalmához hasonlóan ma is a Szentszéknek alárendelt területi apátságként működik.