Imádjuk Istent és szeressük testvéreinket - Ferenc pápa kedd reggeli szentbeszéde
A Szentatya szokásos
napi szentmiséje során a Szent Márta Domus szép kápolnájában a bálványimádás és a
képmutatás vétkeire emlékeztetett. Ahhoz, hogy elkerüljük ezeket a bűnöket gyakorolnunk
kell az Isten és az emberek iránti szeretet parancsolatát.
A hitélet tele
van akadályokkal – mondta szentbeszédében Ferenc pápa. Szent Pál Rómaiakhoz írt leveléből
indult ki, amelyben az apostol súlyos szavakkal szól a bálványimádásról, vagyis azokról,
akik bár világosan felismerték Istent, nem dicsőítették őt, nem adtak hálát érte,
hanem fölcserélték a halhatatlan Isten dicsőségét halandó emberek képmásával. Nem
a teremtőt, hanem a teremtményeket kezdték tehát imádni.
Mi tehát a bálványimádás
útja. A bálványimádók számára nincs mentség. Üressé váltak gondolataikban és sötétség
borult oktalan szívükre. Bölcsnek mondták magunkat, ám esztelenek lettek. Saját elképzelésük
önzése kerítette őket hatalmába, vagyis az, hogy az az igaz, amit ők gondolnak, hogy
ők döntik el mi az igazság.
Szent Pál apostol bírálatai azokra vonatkoztak,
akik két ezer évvel ezelőtt madarak, négylábúak és csúszómászók előtt hódoltak. Úgy
tűnik, hogy ma ez a probléma nem létezik, hiszen senkinek nem jutna eszébe, hogy képmásokat
imádjon. Ám nem így van, mert a bálványimádásnak ma új és új formái vannak – mondta
Ferenc pápa. Manapság is számtalan bálvány és bálványimádó létezik, olyanok, akik
nagyon bölcsnek gondolják magukat. Köztünk, keresztények között is vannak ilyenek.
A Szentatya éppen ezekhez a keresztényekhez intézte szavait, mert – mint mondta –
ő tiszteli azokat, akik más valláson vannak. Azokhoz a keresztényekhez szólt, akik
úgy gondolják magukról, hogy ők mindent tudnak, mindig saját magukat, saját gondolataikat,
saját kényelmüket helyezik előtérbe. Nemcsak a múltban voltak, hanem ma is vannak
bálványok, mi mindannyian elrejtünk magunkban egy-egy bálványt. Isten színe előtt
tegyük fel magunknak a kérdést: mi az én titkolt bálványom? Mi az, ami elfoglalja
életemben az Úr Jézus helyét?
A mai szentmise leckéjében Szent Pál eszteleneknek
nevezi a bálványimádókat. Az evangéliumi olvasmányban ugyanezt teszi Jézus, aki ezt
mondja a farizeusnak: „Ti ugye megtisztítjátok a pohár és a tányér külsejét, bensőtök
azonban tele van rablással és gonoszsággal”. Jézus azt tanítja, hogy ne a külsőségeket
nézzük, mert ami igazán fontos az, ami a tányérban van, az eledel. Ha azonban valaki
hiú, karrierista, becsvágyó, aki mindig saját magával dicsekszik, mert azt gondolja,
hogy ő tökéletes, akkor inkább szentelje életét a rászorulók megsegítésének, az majd
meggyógyítja képmutatását. Ez tehát az Úr Jézus által megjelölt út: imádd Istent mindenek
felett és szeresd felebarátaidat. Olyan egyszerű és mégis olyan nehéz. Ezt csak a
kegyelem segítségével tudjuk megvalósítani.