Boldog Apor Vilmos ereklyéit elhelyezik a XX. század vértanúinak római templomában
– Németh László pápai prelátus tudósítása
„Szeretettel értesítelek
mindnyájatokat arról, hogy október 17-én 20.30-kor kezdődő igeliturgia keretében adja
át Pápai Lajos győri megyéspüspök Boldog Apor Vilmos ereklyéjét a szigeten lévő San
Bartolomeo templomnak, amely Boldog II. János Pál pápa akaratából a XX. század mártírjainak
temploma.
A Sant’Egidio közösség által szervezett imaestre (kb. fél óra) szeretettel
hívlak és várlak mindnyájatokat, amelyen Pápai Lajos püspök atya fogja tartani az
elmélkedést” - hangzik Németh László pápai prelátus, az olaszországi magyarok főlelkészének
meghívása.
Itt emlékeztetünk rá, hogy Apor Vilmos 1892. február 29-én született
székely főnemesi családból Segesvárott.
Püspöki székét 1941. március 2-án
foglalta el. Működésére rányomta bélyegét a háború réme. Bár nagyon sokat tett az
ifjúság valláserkölcsi nevelése érdekében - népfőiskolát alapított a falusi ifjúság
számára - a szegények ügyét itt is szívügyének tekintette. Nevét mégis főként az igazságtalanul
üldözöttek védelmében végzett tevékenységével örökítette meg. Saját biztonságát is
kockáztatta az erőszakos törekvésekkel szemben, mindent elkövetett az üldözöttekért.
Amikor a háború elérte Győr városát, mindenkit befogadott és sok százan találtak
menedéket a Püspökvárban. Számítva a brutalitás veszélyére, kijelentette: „Egyszer
úgy is meg kell halni, inkább ilyenkor adja oda az ember az életét”. Ez be is következett
akkor, amikor részeg orosz katonák a pincében tartózkodó asszonyok és lányok közül
százat el akartak vinni, ő pedig ellenállt.
A katona előbb a mennyezetbe lőtt,
ahol a négy golyó helye most is látható. Majd rálőtt. Egy lövés a fején, egy a kezén
és egy a gyomrán érte. A katonák elmenekültek és senkinek sem lett bántódása. Kórházba
szállították az ostromlott városon keresztül, ahol petróleumlámpa fényénél műtötték
meg. Halálát érezve közeledni, imádkozott papjaiért, híveiért, a „szerencsétlen” magyar
hazáért és azokért, akik meglőtték. Majd április 2-án éjfél után meghalt.
Testét
ideiglenesen a Kármelita templom kriptájába temették. Gyóntatója írásban kérte az
egyházmegye kormányzását átvevő káptalani helynököt, hogy azonnal indítsa meg boldoggá
avatását, mert - mint írta - a püspök szent volt. Közben elkészült a vörös márvány
szarkofág, Boldogfai Farkas alkotása. 1948. november 24-re volt kitűzve testének ünnepélyes
felhozatala a Kármelita templom kriptájából. Az ezt megelőző napon azonban a város
és a rendőrség írásban megtiltotta a felhozatalt. Csak 1986. május 23-án lehetett
a vértanú püspök testét méltó sírhelyére temetni. Azóta ott pihen és a hívek virággal
halmozzák el sírját.
A szarkofágot Mattiony Eszter hímeskő alkotása veszi
körül a falon. A Jó Pásztort ábrázolja, aki életét adta juhaiért és két jelképes alak
a babérkoszorúval, a vértanúság jelképével és a liliommal, a női ártatlanság jelképével,
aminek a védelmére adta életét.
Apor Vilmos boldoggá avatási eljárása 1946-ban
megindult, de 1949-ben fel kellett függeszteni és csak 1989-ben lehetett folytatni.
Az előkészítő munkálatok 1996-ra befejeződtek. Az ún. pozíciót – amely a boldoggá
avatáshoz szükséges összes dokumentumot tartalmazza – díszkötésben nyújtották át a
Szentatyának győri látogatása alkalmával, amikor a vértanú püspök sírjánál imádkozott.
A boldoggá avatásra 1997. november 9-én került sor a római Szent Péter téren, ahol
több ezer magyar zarándok is részt vett a szertartáson.
Hivatalos emléknapja
május 23-án van, vagyis a végső nyughelyére helyezés évfordulóján. Ezen a napon kívül
a győri Bazilikában minden hónap első hétfőjén szentmise van a tiszteletére.