„Nincsenek új receptjeim és ne higgyetek azoknak, akik azt állítják, hogy nekik vannak!”
– Ferenc pápa találkozója a papsággal a Szent Rufin székesegyházban
Október 4-én, pénteken délután negyed háromkor Ferenc pápa elhagyta az Angyalos Boldogasszony
Karitász központját, majd autón a „Carceri” nevezetű remeteséget kereste fel, amely
Assisitől mintegy 4 km távolságra emelkedik egy dombon. Az itt épült kolostor helyén
húzódott egykor az a barlangrendszer, ahová Szent Ferenc gyakran kijárt első társaival
együtt. A pápa magánlátogatás keretében kereste fel Szent Ferenc celláját, ahol imába
merült, majd autón folytatta útját a Szent Rufin székesegyház felé. Szent Rufin
volt Assisi első püspöke, aki 238-ban halt vértanú halált.
A pápa az 1140-es
alapítású templomban találkozott a papokkal, az Istennek szentelt személyekkel, az
egyházmegyei lelkipásztori tanácsokban elkötelezett világi hívekkel. Beszédében
emlékeztetett rá, hogy Szent Ferencet és Szent Klárát a székesegyház keresztelőkútjánál
részesítették a keresztség szentségében. A keresztség emlékezete fontos! A keresztségben
újjászületünk az Anyaszentegyház gyermekeiként.
Egyetlen Szentlélek, egyetlen
keresztség, a karizmák és szolgálatok különbözőségében! Milyen nagy ajándék, hogy
az egyház, Isten népe részét alkothatjuk összhangban, a különbözőségek szeretetközösségében,
amely a Szentlélek műve, mivel a Szentlélek ő maga a harmónia „ipse harmonia est”!
– mondta beszédében Ferenc pápa.
A püspök őrzője ennek az összhangnak. Ezért
Benedek pápa azt kívánta, hogy vonják össze a ferences pápai bazilikák és az egyházmegye
lelkipásztori tevékenységét. Ferenc pápa örömmel állapította meg, hogy a ferencesek
és az egyházmegye ezen az úton haladnak mindenki javát szolgálva. A lelkipásztori
vizitáció, amely nemrég fejeződött be és az egyházmegyei szinódus, amely hamarosan
megkezdődik, a növekedés fontos pillanatait jelentik a helyi egyház számára, amelyet
Isten különösen megáldott.
A pápa ezután a szokásos három pontban foglalta
össze mondanivalóját, hozzátéve, hogy nem áll szándékában új dolgokat közölni, pusztán
meg kívánja erősíteni a közösség egyházmegyei előrehaladásának legfontosabb aspektusait.
1. Elsődleges Isten Szavának meghallgatása. Az egyház közössége hittel és
szeretettel hallgatja az Urat, aki szól hozzá. Az egyházmegye lelkipásztori terve
éppen erre az alapvető dimenzióra összpontosít. Isten Szava az, amely hitet ébreszt,
azt táplálja és újjáéleszti. Isten Szava megérinti a szíveket, megtéríti azokat Istenhez
és logikájához, amely annyira különbözik a miénktől; Isten szava szüntelenül megújítja
közösségeinket!
2. A második aspektus az „előrehaladni” szó, amely különösen
kedves számomra, amikor a keresztényekre és az egyházra gondolok – folytatta beszédét
Ferenc pápa. Ez a szó különleges értelmet nyer most számukra az egyházmegyei szinódus
alkalmából, mivel „sinodo” annyit jelent, mint együtt haladni. Nagyon szép tapasztalat
ez, nem vagyunk elszigeteltek, nem egyedül haladunk előre, hanem Krisztus egyetlen
nyájához tartozunk. A papokhoz fordulva a Szentatya feltette a kérdést: Van-e
szebb annál, hogy együtt haladunk népünkkel? Néha elöl, néha középen, néha hátul:
vezetni, bátorítani, egységben tartani híveinket.
Fontos az együttműködés,
egymás kölcsönös segítése, bocsánatkérés a tévedésekért, mások tévedésének megbocsátása
– sorolta fel a lényeges szempontokat Ferenc pápa. Egységesen haladjunk előre, anélkül,
hogy túlságosan előreszaladnánk, vagy anélkül, hogy visszavágynánk a múltba.
3.
Végül a harmadik pontban a pápa a missziós aspektusra mutatott rá: hirdessék az evangéliumot
egészen a határvidékekig eljutva. Ezt a Szentatya maga is személyesen megélte Buenos
Aires-ben. Melyek ennek az egyházmegyének a perifériái? Azok a személyek, emberi valóságok,
amelyeket elkerülnek a reflektorfények, akik a háttérbe szorulnak, akiket megvetnek.
Ne féljenek ezek elé a személyek elé menni, ezeket a helyzeteket felkeresni.
Ne engedjenek az előítéletek, a szokások, az értelmi vagy lelkipásztori merevség kísértésének,
annak, hogy „eddig mindig így csináltuk”. Csak akkor lehet eljutni a perifériákra,
ha szívükben elviszik magukkal Isten Szavát és az egyházzal együtt haladnak, mint
Szent Ferenc. Ellenkezőleg önmagukat hordozzák, ami nem használ senkinek! Nem mi vagyunk
azok, akik üdvözítik a világot, hanem az Úr – hangsúlyozta beszédében Ferenc pápa.