"Szinodalitás, együttes zarándoklat, Isten akaratának keresése". Megkezdődött a Bíborosi
Tanács ülése, amelyet hétfőn hozott létre Kirográfiájával a pápa. P. Lombardi nyilatkozata
a sajtónak
Ferenc pápa szeptember 30-án egy kirográfiával (kézírásos kommunikáció) megalakította
a nyolc főből álló Bíborosi Tanácsot, amelynek feladata, hogy tanácsaival segítse
a Szentatyát az egyház kormányzásában, valamint a Római Kúria megreformálásában, a
„Pastor bonus” - kezdetű apostoli konstitúció revíziójával. A Tanács névsorát április
13-án tették közzé. Október elsején, kedden kezdődött a testület háromnapos ülése
a pápa magánkönyvtárában.
P. Federico Lombardi szentszéki szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján
részletesen ismertette a pápai dokumentumot. Először is a testület a tanács nevet
kapta, eltérően a korábbi csoport megnevezéstől, ezzel is kifejezve, hogy "egy olyan
eszközről van szó, amely új konzultációs módozattal gazdagítja az egyház kormányzását".
Maga a pápa említette, hogy közel áll hozzá ez a kormányzási mód, gyakran
konzultál munkatársaival: nemrég a dikasztériumi vezetőkkel, vagy amikor kinevezte
a gazdasági-adminisztratív bizottsági referenseket, de ide tartozik a szinódus munkamenetének
várható megújítása is. A tanács egyelőre nyolc tagból áll, de a pápa fenntartja magának
a jogot, hogy változtasson rajta, akár növelje a létszámot.
Valamennyi földrész
képviseletében vannak tagjai: Észak-, Dél- és Közép-Amerika, Ázsia, Európa, Afrika
és Ausztrália, valamint egy bíboros, aki a vatikáni kormányzóság elnöke. Minden bíboros
egyben érsek is, így a nagy egyházmegyék vezetőiként széles körű tapasztalatokat szereztek
a világegyház problémáiról.
A tanács titkára Marcello Semeraro, albanói püspök,
aki a püspöki szinódus egyik titkára volt, amikor Bergoglio bíboros relátorként dolgozott
a szinóduson. Tehát együttműködésük régi keletű, barátság, és kölcsönös megbecsülés
köti össze őket - magyarázta az újságíróknak P. Lombardi.
A tanács megbeszéléseinek
témája igen szabad, maga a pápa fogalmazza meg: azokkal a kérdésekkel foglalkozik,
amelyeket esetenként figyelemre méltónak ítél. A Szentatya személyes tanácsi testületéről
van szó tehát, amely segíti őt döntései meghozatalában. A tanácstagok nem készítenek
elő dokumentumokat, nem hoznak döntéseket, csupán megosztják tapasztalataikat, javaslataikat
a pápával, akié a végső döntés.
A kulcsszavak tehát a pápa új kormányzási
módszerében: szinodalitás, együtt zarándoklás (az egyház és a pápa), valamint a jó
és a rossz megkülönböztetése (Isten akaratának keresése gyakori és türelmes konzultáción
keresztül).
Már mintegy nyolcvan dokumentum anyag gyűlt össze, amelyet a tanács
megvizsgál majd. Ezek egy része a nyolc bíboros egyházmegyéiből, a püspöki konferenciák
és a helyi egyház képviselőinek észrevételeiből származik. Más anyagok közvetlenül
érkeztek a pápához, például a dikasztériumi vezetők, a vatikáni államtitkárság, vagy
a bíborosi testület részéről. A témák igen sokrétűek: az egyház kormányzásától kezdve
a Római Kúria megreformálásáig. Ide tartozik a vatikáni pénzintézet, a IOR működése
is, amellyel kapcsolatban az igazgató, Ernst Von Freyberg interjúban tájékoztatta
a Vatikáni Rádiót és az Osservatore Romano napilapot.
A nyolc bíboros egymás
között és részben a pápával is véleményt cserélt már az elmúlt hónapokban, tehát az
együttműködés nem új keletű. Valamennyien a vatikáni Szent Márta házban vannak elszállásolva,
míg a megbeszéléseket az Apostoli Palotában, a pápa magánkönyvtárában tartják. A nyolc
bíboroson kívül csupán Ferenc pápa és a tanács titkára van jelen.
A háromnapos
munka október elsejétől harmadikáig, délelőtt és délután is tart (a pápa szerdán délelőtt
nem lesz jelen, mert megtartja a szokásos általános audienciát). Az értekezleteket
a tanácsot vezető Maradiaga bíboros koordinálja, míg Semeraro püspök végzi a titkári
teendőket: jegyzetel, összefogja az írásos anyagot. A megbeszélések olasz nyelven
folynak, amelyet valamennyi résztvevő beszél. A Szentatya igen rövid bevezetője után
meghallgatja a bíborosok felszólalásait, akik hozzá is tehetnek további észrevételeket
az összegyűjtött anyaghoz. Lombardi atya figyelmeztette a sajtót, hogy ne várjanak
a háromnapos értekezletről záró következtetést, dokumentumok megjelenését, valamint
semmiféle nagy horderejű bejelentést.
Ez az első alkalom, hogy a világ különböző
pontjairól érkező nyolc személy - tíz, ha hozzátesszük a pápát és a titkárt - találkozik
egymással, és igen szerteágazó témákat vitat meg. Hosszú és folyamatos munka kezdete
ez, amelyet további találkozók követnek majd. Munkadokumentum megjelenése sem várható,
hiszen a résztvevők egymás között, a pápával cserélik ki észrevételeiket.
P.
Lombardi az Assisinek szóló pápai zarándoklattal kapcsolatban is némely pontosítást
tett: tekintettel arra, hogy e nyolc bíboros éppen Rómában tartózkodik, a Szentatya
meghívta őket, hogy pénteken jöjjenek el vele Assisibe. Ennek a zarándoklatnak az
ötlete már régen megfogalmazódott a pápában, aki október 4-ét, Szent Ferenc ünnepét
választotta időpontul. Így tehát nem várható, hogy Assisiben bármiféle utalást tenne
a bíborosi tanács munkájára, az azzal kapcsolatos dokumentumokra.
Lombardi
atya újságírói kérdésekre válaszolva aláhúzta, hogy a bíborosi tanácsot nem határozott
időtartamra hozta létre a pápa, egy bizonyos kérdés megvitatására, hanem határidő
nélkül, állandó jelleggel, amennyiben a pápa hasznosnak tartja majd munkáját. A tanács
szó meglehetősen erős kifejezés, ugyanakkor nem egyfajta kollegiális kormányzásról
van szó, az egyedüli döntés a pápa kezében van.
A pápának nem "kell" feltétlenül
meghallgatnia a tanács tagjait, nem "kell" összehívnia őket bizonyos témákkal kapcsolatban.
A pápa kérheti a bíborosok véleményét. Inkább szinódusi módszerről van szó, egyfajta
együttes zarándoklatról, az egyház egysége, jó kormányzása érdekében, hogy együtt
megtaláljuk Istent akaratát.