„A párbeszéd legyőzheti a háborút” – Ferenc pápa beszéde a Sant’Egidio Közösség által
szervezett nemzetközi béketalálkozó résztvevőihez
Ferenc pápa szeptember
30-án, hétfőn kihallgatáson fogadta a Sant’Egidio Közösség által szervezett XXVII.
Béketalálkozó résztvevőit, egyházak, egyházi közösségek, nagy világvallások képviselőit.
Az Assisi szellemében megrendezett eseménysorozat idei címe: „A reménység bátorsága
– vallások és kultúrák párbeszédben”.
A pápa köszönetét fejezte ki Andrea Riccardi
professzornak, a Sant’Egidio Közösség alapítójának és az egész közösségnek, amiért
olyan nagy kitartással követik a Boldog II. János Pál által Assisiben megjelölt utat:
meg kell őrizni a remény lámpásának égő lángját a békéért imádkozva és munkálkodva.
Akkor 1986-ot írtunk: a világot egymással szemben álló tömbök osztották meg.
Abban a történelmi kontextusban a pápa arra szólította fel a vallási vezetőket, hogy
imádkozzanak a békéért: többé nem egymással szemben, hanem egymás mellett. Ez nem
maradhatott egy elszigetelt esemény. A Sant’Egidio Közösség tovább folytatta ezt az
utat és újabb lendületet adott neki. A párbeszédbe bevonták minden vallás jelentős
személyiségeit, világi képviselőit, továbbá humanista gondolkodókat hívtak meg.
Éppen
ezekben a hónapokban halljuk, hogy a világnak szüksége van arra a „lelkületre”, amely
az Assisiben megrendezett történelmi találkozót áthatotta. Miért? Mert a világnak
olyan nagy szüksége van a békére.
„Nem! Soha nem törődhetünk bele egész népek
fájdalmába, akik a háború, a nyomor, a kizsákmányolás túszai” – hangsúlyozta Ferenc
pápa. Nem nézhetjük közömbösen és tehetetlenül gyermekek, családok, idősek drámáját,
akiket az erőszak sújt. Nem engedhetjük meg, hogy a terrorizmus tartsa foglyul néhányak
erőszakos szívét, akik azután sokaknak fájdalmat és halált okoznak. Mindnyájan erőteljesen,
rendkívül határozottan hangoztassuk szüntelenül, hogy soha semmiféle vallási indok
nem igazolhatja az erőszakot, akármilyen formában is jelentkezzen.
Ferenc
pápa idézett XVI. Benedek két évvel ezelőtti beszédéből, amelyet a 25. találkozó alkalmából
mondott: el kell törölni a vallási okokra hivatkozó erőszak minden formáját. Közösen
kell őrködni afelett, hogy a világ ne essen annak az erőszaknak a zsákmányául, amely
jelen van minden olyan civilizációs tervben, amely az Istennek mondott „nem”-en alapul.
Mint a különféle vallások vezetői, sokat tehetünk – folytatta beszédét a Szentatya.
A béke mindenki felelőssége. Imádkozzunk a békéért, munkálkodjunk a békén! Egy vallási
vezető mindig a béke embere, mert a béke parancsolata mélyen bele van vésve azokba
a vallási hagyományokba, amelyeket képviselünk. De mit tehetünk? – hangzott Ferenc
pápa kérdése.
A Sant’Egidio Közösség éves találkozói sugallják az utat: bátorság
a párbeszédre, amely reményt ad. Társadalmainkban azért is korlátozott a béke, mert
hiányzik a párbeszéd. Az emberek vonakodnak attól, hogy kilépjenek saját érdekeik
szűk látóhatárából és megnyíljanak egy valódi és őszinte szembesülésnek. A béke elnyeréséhez
szükség van kitartó, türelmes, erős és intelligens párbeszédre, amellyel semmit nem
veszítünk el. A párbeszéd legyőzheti a háborút. A párbeszéd elősegíti a megértést,
az összhangot, az egyetértést, a békét. Ezért életbe vágóan fontos, hogy növekedjen,
hogy elterjedjen az emberek között, életkörülményüktől és meggyőződésüktől függetlenül,
mint a béke egy hálózata, amely védelmezi a világot és a gyengéket.
A vallási
vezetők arra kaptak meghívást, hogy valóban dialogizáljanak, a béke építésében ne
ügynökökként, hanem mint valóságos közvetítők lépjenek fel. Az ügynökök kedvezményt
nyújtanak mindegyik félnek, hogy végül ők jussanak nyereséghez. A közvetítő pedig
semmit sem tart meg magának, hanem nagylelkűen, a végsőkig elkötelezi magát, tudván,
hogy az egyetlen nyereség a béke. Mindnyájan arra kaptunk meghívást, hogy a béke munkásai
legyünk, egyesítve és nem megosztva, kioltva és nem fenntartva a gyűlöletet, megnyitva
a párbeszéd útjait, ahelyett, hogy újabb falakat emelnénk!
Párbeszédet folytatni,
találkozni, hogy a világon meghonosítsuk a dialógus, a találkozás kultúráját – hangzott
a pápa buzdítása.
Az első assisi találkozó öröksége, amelyet a Sant’Egidio
Közösség évről évre tovább táplál, azt mutatja, hogy a párbeszéd szorosan kapcsolódik
minden egyes személy imájához. A párbeszéd és az ima együtt nőnek és együtt sorvadnak
el. Az ember Istenhez fűződő kapcsolata a többiekkel való párbeszéd iskolája és tápláléka.
VI. Pál pápa a „párbeszéd transzcendens eredetéről” szólt. „Ecclesiam suam” k. enciklikájában
írta: „A vallás természeténél fogva kapcsolat Isten és az ember között. Az ima a párbeszéd
révén fejezi ki ezt a kapcsolatot” (72. pont).
Továbbra is imádkozzunk a világ
békéjéért, Szíria, a Közel-Kelet, sok ország békéjéért. A békéhez való bátorság adja
meg a reményhez való bátorságot a világon a háborúk miatt szenvedők, a jövőjükért
aggódó fiatalok számára. A Mindenható Isten, aki hallgatja imáinkat, támogasson bennünket
a béke útján – fohászkodott a pápa, majd a következő mondattal fejezte be beszédét:
„Szeretném javasolni, hogy most mindnyájan, Isten jelenlétében, csöndben kívánjunk
egymásnak kölcsönösen békét”.