2013-09-26 15:07:29

„Népek Udvara” Rómában – párbeszéd hívők és nem hívők között


XVI. Benedek pápa hívta életre a „pogányok”, azaz a „Népek Udvara” struktúrát, amelynek célja a hívők és nem hívők, agnosztikusok és ateisták közötti párbeszéd elősegítése. A kezdeményezés a jeruzsálemi Templomot idézi fel, amelynek külső udvarai arra szolgáltak, hogy a „pogány népek” találkozhassanak a papokkal, az írástudókkal és kérdéseket tehessenek fel az „Ismeretlen Istenről”.

Szeptember 25-én, szerdán délután Rómában került sor egy találkozóra a Kultúra Pápai Tanácsa szervezésében, a dikasztérium elnöke, Gianfranco Ravasi bíboros vezetésével. Ez alkalommal a bíboros és a „La Repubblica” olasz napilap alapítója, Eugenio Scalfari, nem hívő újságíró közötti beszélgetés állt az esemény középpontjában.

A találkozón a következő témákat vitatták meg: „Etika a társadalomban és etika a kommunikációban”, „Szabadság és felelősség a tájékoztatásban, objektivitás és igazság”, „Újságírás, kultúra és hit. Hinni és kommunikálni”. A szervezők célja az volt, hogy párbeszédet kezdjenek a tömegtájékoztatás hívő és nem hívő főszereplői között.

„Nem azért vagyunk itt, hogy kölcsönösen megtérítsük egymást, hanem azért, mert közös meggyőződésünk, hogy különféle álláspontjaink kovászként hathatnak arra a földre, amelynek szüksége van a megtermékenyülésre” – fejtette ki Eugenio Scalfari Gianfranco Ravasi bíborossal folytatott beszélgetésében. A La Repubblica c. olasz napilap megalapítója azzal kezdte a társalgást, hogy akkor lett Jézus „szerelmese”, amikor fiatalkorában elhatározta, hogy elhagyja a hitet. Visszaemlékezett rá, hogy Rómában a Szent Szív házban kényszerből el kellett végeznie az ignáci lelkigyakorlatokat. Itt talált ugyanis menedéket, mivel megtagadta a fasiszta sorkatonai szolgálatot. „Sokat köszönhetek azoknak a jezsuitáknak, akik megtanítottak érvelni, de a ferencesekbe szerettem bele” – mondta az olasz újságíró. A nem hívő értelmiségi Scalfari ezekkel a szavakkal magyarázta meg érdeklődését a katolikusokkal folytatott párbeszéd iránt. Krisztus kereszthalálában jelöli meg a megtestesülés és a keresztény üzenet csúcspontját. Ez a választás, amely a másik ember iránti szeretetet helyezi előtérbe az önzéssel szemben, fontos üzenet napjaink társadalmai számára, amelyekben a nárcizmus, az önimádat beteges fokra jutott el.

Gianfranco Ravasi bíboros a találkozó során utalt arra a szerepre is, amelyet az egyház tölt be a digitális éra kommunikációs forradalmában. Jézus az evangéliumban olyan módszert kínál fel nekünk, amely megkönnyíti a rövid üzenetek, tweet-ek közvetítését, a „példabeszédek” pedig egy-egy tv-jelenet forgatókönyveként is felhasználhatók. „Ha egy lelkipásztor nem érdeklődik a kommunikáció iránt, akkor kívül áll szolgálatán”. Az új, digitális kommunikáció kontextusában az egyház nyelvezetének is meg kell újulnia, „új nyelvtanra” van szüksége, közvetlen beszédre, felhagyva a hosszú alárendelő mellékmondatokkal. Ferenc pápa és Benedek emeritus pápa levele, amelyet a „La Repubblica” c. napilaphoz intéztek, valamint Ferenc pápa interjúja, amelyet a Civiltà Cattolica c. jezsuita folyóiratnak adott, úttörő vállalkozások.

Eugenio Scalfari is egyetértett abban Ravasi bíborossal, hogy szükség van új nyelvezetre. Éppen a vallás feladata, hogy átadja a kialakulóban lévő, új civilizáció részére a múlt kitörölhetetlen értékeinek örökségét.

Ferenc pápának köszönhetően a tömegtájékoztatási eszközök megújult érdeklődéssel fordulnak az egyház felé. „Irgalmasság és alázat” – azok a jellemvonások, amelyek meghódítják a hívőket és nem hívőket egyaránt. El kell utasítani a minden áron való szenzációkeltést, és a személyt kell ismét a középpontba állítani, a párbeszédnek biztosítva elsőbbséget az összecsapás helyett. A becsületesség szintén legyen elsődleges aranyszabály minden újságíró számára.

Eugenio Scalfari nem hívő a következőket nyilatkozta rádiónk számára Ferenc pápáról: „Követem Ferenc pápát, nem csak beszédét, hanem azt is, hogy hogyan él, mint pápa. Forradalmi személyről van szó. Nem véletlen, hogy egy jezsuita a Ferenc nevet választotta, amelyet még egyetlen pápa sem tett meg idáig. Ferenc pápa – Martni bíboros szavaival élve – az az ember, aki minden nap elveszíti hitét, hogy azt másnap ismét visszaszerezze. A hitet minden nap meg kell élni és szüntelenül keresni kell, meghallgatva a minket körülvevő hangokat is. A vallás mindig az alapvető érzelmek közé tartozik, egyik módja annak, amellyel az emberek értelmet kívánnak adni életüknek” – fejtette ki rádiónknak a nem hívő olasz újságíró.

http://www.cortiledeigentili.com/home/home.asp

(vm)








All the contents on this site are copyrighted ©.