„Nagy elkötelezettséget igénylő küldetés, az Úr irgalmas szeretetébe ajánlom magam”
– Parolin érsek nyilatkozata államtitkári kinevezéséről
Pietro Parolin érsek nyilatkozatban fejezte ki mély és szeretetteljes háláját a pápának
azért a meg nem érdemelt bizalomért, amelyet Ferenc pápa helyez személyébe. Ismételten
kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy teljes készséggel együtt kíván működni
a Szentatyával, a Szentatya vezetésével, Isten nagyobb dicsőségére, az Anyaszentegyház
javára, az emberiség előrehaladása és békéje érdekében, azért, hogy az emberiség rátaláljon
élete és reménysége értelmére.
A főpásztor érzi, hogy kegyelmi hívásról van
szó, amely Isten újabb meglepetése életében. Érzi új megbízatásának nagy felelősségét,
amely elkötelezettséget igénylő küldetés, és amelynek nagyságához képest kevés az
ereje és szegényesek a képességei. Ezért az irgalmas Úr szeretetébe ajánlja magát,
amelytől soha senki sem választhat el minket, továbbá kéri mindenki imáját. Már most
mindenkinek köszönetét fejezi ki a megértésért és a segítségért, amelyet bármilyen
formában nyújtanak majd számára új megbízatása teljesítésében.
Az érsek gondolatban
mindazokhoz fordul, akik eddigi életének részét képezték: felidézi családját, a plébániát,
amelyhez születése révén tartozott és azokat, amelyekben szolgált, a „szeretett vicenza-i
egyházmegyében” és Rómában. Felsorolja azokat az országokat, ahol dolgozott: Nigéria,
Mexikó és Venezuela, amelyet most fájó szívvel hagy el.
Pietro Parolin érsek
XVI. Benedek emeritus pápának is köszönetet mond, aki püspökké szentelte, illetve
megemlíti az Államtitkárságot, amely éveken át otthona volt, Bertone bíborost, többi
felettesét, kollégáit és minden munkatársát: „mindnyájuknak nagymértékben adósa vagyok”
– hangsúlyozza az érsek.
Nyilatkozatát a következő szavakkal zárja: „Nagy
izgalommal, de ugyanakkor bizalommal és derűvel állok elébe új feladatomnak, amellyel
az evangéliumot, az egyházat és Ferenc pápát szolgálom, készen arra, hogy amint a
pápa kérte kezdettől fogva – előre haladjak, építsek és megvalljam a hitet”.
Parolin
érsek a Szűzanyához fohászkodik, megemlítve számára három különlegesen kedves nevét:
a vicenzai Monte Berico Szűzanyja, a mexikói Guadalupe és a venezuelai Coromoto Szűzanyjának
nevét. Mária adjon bátorságot ahhoz, hogy az Úr jelenlétében haladjunk előre, az Úr
keresztjével; építsük az egyházat az Úr vérével, amelyet a kereszten ontott ki értünk;
valljuk meg az egyedüli dicsőséget, a keresztre feszített Krisztust. Az egyház így
haladhat előre – írja Parolin érsek, majd utalva venezuelai szolgálatára spanyolul
fohászkodik Isten áldásáért.