A keresztény közösség világszerte elutasítja a Szíria elleni esetleges támadást és imádkozik az ország békéjéért

Az elmúlt napokban Kirill moszkvai pátriárka éles hangú bírálata után Justin Welby, anglikán prímás, Canterbury érsek szintén aggodalmát fejezte ki az angol kormány fegyveres beavatkozási szándéka miatt. Feltette a kérdést: milyen beláthatatlan következményei lennének egy esetleges támadásnak az egész arab és muzulmán világban?
Az anglikán érsek jól ismeri a közel-keleti valóságot, a közelmúltban tett látogatást Szíriában, ahol megtapasztalta a lakosság körében kézzelfogható feszültséget, a katonai eszkalációtól való félelmet.

Guy Liagre, az Európai Egyházak Konferenciájának (KEK) főtitkára annak a reményének adott hangot, hogy az „ENSZ elsősorban a szíriai nép javát és nem a politika érdekeit” tartja szem előtt. A KEK főtitkára természetesen elítéli a vegyi fegyverek alkalmazását, a több mint két és féléve tartó erőszakot. A világ politikai vezetői minden erőfeszítésükkel azon legyenek, hogy a nemzetközi jog és az illetékes intézmények segítségével egységes, a józanésznek megfelelő módon válaszoljanak a vegyi fegyverek bevetésére. A hívek imádkozzanak azért, hogy Szíriában véget érjen a konfliktus és védelmezzék a leggyengébbek jogait – buzdított Guy Liagre tiszteletes, a KEK főtitkára.

Angelo Bagnasco bíboros, az olasz püspöki konferencia elnöke szintén óvatosságra int: „a közelmúlt is azt tanítja, hogy abszolút biztosan meg kell győződni a valós tényekről, ahelyett, hogy hibát hibára halmoznának”.

Szíria helyi egyháza is az ima nagyhatású fegyverét választja: Quarah város Szent Jakab kolostorában a világ minden részéről érkező szerzetesnők és szerzetesek minden éjszaka Szentségimádást tartanak, tudatában az ima erejének és hittel bízva az isteni Gondviselésben.

P. David Fernandez, a Megtestesült Ige Intézetének misszionáriusa, aleppói plébános, a Fides missziós hírügynökségnek adott nyilatkozatában arról számolt be, hogy a városban mindenki bizonytalanságban él, de senki sem várja a szabadítást egy külföldi katonai beavatkozás bombáitól vagy rakétáitól. Mindenki a békéért imádkozik. Aleppót a felkelők tartják ellenőrzésük alatt, a pékségek zárva vannak, mivel a liszt is hiánycikk, a külvárosokban éjjel-nappal folynak az összecsapások. A szüntelenül tartó bombázások közepette a lakosság imádkozik Isten ajándékáért, a békéért.

Augusztusban, a megszállt városban a latin szertartású plébánián lelkigyakorlatot tartottak fiatalok, szerzetesnők, édesanyák részére. Ezekben a napokban pedig a különféle szertartású katolikus papok közösen végzik lelkigyakorlatukat az aleppói plébánián.

(vm)