„Ebben a pillanatban a szeretet forradalmát éljük át: számunkra a másik ember Krisztus!”

- Orani João Tempesta riói érsek homíliája az Ifjúsági Világtalálkozó nyitó szentmiséjén

„Kedves fiatalok! Tisztelt egyházi, politikai és katonai hatóságok! Isten szeretett népe! Megkezdjük a 2013-as riói Ifjúsági Világtalálkozót! Isten hozott benneteket! Ez a csodálatos város még szebbé vált jelenlétetek által. Nagy öröm hat át bennünket: itt vagytok! A világ minden részéről jöttetek! Ezekben a napokban itt lesz az otthonotok! Ebben a történelmi, szép és fontos pillanatban a mi családunkhoz tartoztok!” – mondta Tempesta érsek.

A főpásztor ezután mindazokhoz fordult, akik elfáradva érkeztek meg a hosszú utazás után: most annak az ideje ez, hogy együtt legyünk Jézus Krisztussal, és úgy éljünk, mint tanítványai. Ennek a mostani tapasztalatunknak az egyik következménye a missziós lelkesedés lesz! Menjetek és szerezzetek tanítványokat!

A Rio de Janeiro-i Szent Sebestyén főegyházmegye nagy felelősséggel fogadta el XVI. Benedek emeritus pápa választását, amit 2011. augusztusában jelentett be Madridban. Megköszönjük az emeritus pápának választását és javaslatait, az Ifjúsági Világtalálkozó mottóját és bátorításait.

Mindazonáltal a Gondviselés úgy akarta, hogy ez az Ifjúsági Világtalálkozó, amely 26 év után második alkalommal zajlik Latin-Amerikában, egyben az a hely legyen, amely befogadja Ferenc pápa, a történelem első latin-amerikai pápája első apostoli látogatását. Ferenc páp eljött, hogy vezesse az egyház életének ezt a szép és fontos pillanatát Szent Sebestyén földjén. Ferenc pápát ugyanezen a helyen fogjuk köszönteni csütörtökön. A történelem első latin-amerikai pápája, mint Péter utóda érkezett Latin-Amerika földjére, ebbe a városba, amely ezekben a napokban az Ifjúság világméretű kegyhelyévé vált.

Ezen a héten Rió az élő és fiatal egyház középpontjává válik. Minden út Rióba vezet. A világ különböző részeiről jöttetek, hogy közösen osztozzatok a hitben és a tanítványok örömében. Ez az öröm megerősít és arra szólít fel, hogy a fiatalok felé menjünk és minden nemzetben misszióssá váljunk. A legjobb ajándék a többiek számára Krisztus jelenléte, aki eltölt bennünket és szeretetre, önátadásra késztet, mindig testvéri párbeszédet folytatva.

Mielőtt elérkeztünk volna ehhez a pillanathoz, az Ifjúsági Világtalálkozó jelképei csaknem két éven át zarándokoltak hazánkban: az ifjúsági világnapok keresztje és a Szűzanya kegyképe, amelyek mostantól fogva jelen lesznek központi eseményeinken. Amikor átvettük őket Madridban, fiataljainkat túláradó öröm töltötte el, lelkesedéssel fogadták be a jelképeket közösségeikben. A városban több helyen is jelen vannak az Ifjúsági Világtalálkozó védőszentjeinek, közbenjáróinak ereklyéi, arra emlékeztetve bennünket, hogy minden korban, a különböző országokban sok szentéletű fiatal élt. Velünk vannak ezeknek a személyeknek a hozzátartozói; a keresztény élet példaképei velünk imádkoznak a mai fiatalságért.

A fiatalos lelkesedés mindenütt a keresztények fiatal arcát mutatja nekünk, akik hiteles és keresztény életük tanúságát egyesíteni kívánják az evangélium szociális dimenziójával.

Arra kaptunk meghívást, hogy egy új világ főszereplői legyünk. Biztos vagyok benne, hogy ezt teszitek majd városaitokban, hazátokban. A világnak szüksége van olyan fiatalokra, mint ti! –mondta homíliájában Orani João Tempesta érsek.

Utalt a szentmisén elhangzott evangéliumi szakaszra (Mt 9,9-13), amelyben Jézus meghívja Mátét, hogy legyen tanítványa. Ezzel a hívásával egyben bejelenti: azért jött, hogy a bűnösök megismerjék irgalmasságát. Értünk jött el, akiket a népek közül arra hívott meg, hogy engedelmeskedjünk a hitben, mint ahogy Pál apostol tanítja a Rómaiakhoz írt levelében (Rm 1,1-7): „Általa kaptunk kegyelmet és apostoli küldetést”. Arra kaptunk meghívást, hogy Jézus Krisztus tanítványai legyünk, „Isten szerettei”, a „meghívott szentek”.

Az első olvasmány (1Sám 3,3b-10.19), a Zsoltárral együtt arra szólít fel, hogy válaszunk legyen készséges: „Íme, itt vagyok! Uram, jövök. Íme, itt vagyok! Teljesedjék bennem akaratod!”

Szeretnénk, ha ez a bibliai kifejezés lenne mindig ajkatokon és szívetekben ma és mindig: Íme, itt vagyok Uram. Mint Máté, álljunk készen az Istennek adott IGEN következményeire, amelyek tele vannak kihívásokkal és örömökkel.

Az Úr hívására jöttünk ma össze ezen a csodálatos helyen, a tengerparton, amelynek neve a copacabana-i Szűzanya iránti tiszteletre utal, a Megváltó Krisztus alatt, aki befogadó ölelésre tárja ki karját. Ez az óceán, a homok, a tengerparti strand és a tömeg emlékeztetnek Mátén kívül a többi tanítvány hivatására is. Ez a helyszín felidézi bennünk azokat a csónakokat, amelyeket azok hagytak ott a parton, akiket Jézus meghívott követésére. Ma mi is arra kaptunk meghívást, hogy kövessük Jézus Krisztust.

Jézus, a Mester arra hív bennünket, hogy merüljünk alá a mély vízbe, keresztségünk vizébe. Ez a szép nemzetközi találkozó a Hit Évének szívében jó alkalom arra, hogy megerősítsük elkötelezettségeinket, amelyeket a keresztény közösség előtt magunkra vállaltunk. Arra kaptunk meghívást ebben a sajátos időszakban, amelyben sok kérdés merül fel, amely korszakváltó változást jelent, hogy mélyen éljük meg hitünket, lelkesedéssel és annak a következetességével, aki hagyja, hogy a Szentlélek vezesse.

Máté Jézusnak adott válasza azt a gondolatot ébreszti bennünk, hogy amikor felállunk, hogy pozitív feleletet adjunk az Úrnak, akkor Ő otthonunkba jön, velünk vacsorázik és átalakítja életünket. Az első olvasmányban Sámuelnek a hívás úgy tűnt, mint egy álom, de egy társa segítségével sikerült megértenie, hogy valóban Isten hangját hallotta. A misszionárius út azt igényli, hogy mi is képesek legyünk erre a megkülönböztetésre, de egyben utópia is, álom és valakinek a segítsége, aki mellettünk áll és felismerteti velünk Isten hangját. Mint Pál, Krisztus szolgái vagyunk, apostoli a hivatásunk és Isten kiválasztott minket evangéliumáért.

Kedves fiatalok! Egyházmegyénk meghallotta Isten hívását, hogy fogadjunk be benneteket! Sámuelhez, Pálhoz és Mátéhoz hasonlóan válaszoltuk: „Itt vagyunk! Uram, jövök!” Plébániáink, a családok, az iskolák, a lelkipásztori társulatok, mozgalmak, csoportok. A mi otthonaink a ti otthonaitok! Ebben a pillanatban a szeretet forradalmát éljük át: számunkra a másik ember Krisztus! A másik ember a mi testvérünk! Bárcsak ez visszhangzana az egész világon! Azt szeretnénk, ha mindenki és minden egyes ember érezné Krisztus befogadó ölelését. Krisztus mindenkit hív, hogy Vele együtt építsük Isten országát. Menjünk együtt? – tette fel a kérdést a riói érsek.

Krisztus mindenkit hív: legyetek a barátaim! Induljunk el Vele Péter utódának, a Megváltó helytartójának nyomaiban Rio de Janeiro-i zarándoklatán, hintsük el a testvériség magvait, amerre csak elhaladunk. Legyünk a béke és az egyetértés hírnökei, hívjuk a világot az életszentségre, amely az Emberek Megváltójából csírázik ki.

A Mestert körülvéve, az egész világ többi fiataljával együtt mondjuk: „Uram, jó, hogy itt vagyunk!” (Mt 17,4).

Járjátok végig ennek a városnak az utcáit, tegyetek tanúságot Jézus Krisztusról, kötelezzétek el magatokat egy új világért, mindenkihez vigyétekel Krisztus örömét és békéjét, mint a reggel őrszemei, munkálkodjatok a világ megújulásán, Isten tervének fényében.

Csak azért élhetjük meg ilyen intenzíven zarándoklatunkat, mert Jézus Krisztus közöttünk él, nekünk adja Szentlelkét, és mi arra kaptunk meghívást, hogy megéljük ezt a valóságot és átadjuk azt a többieknek hozzáférhető és érthető módon. Jézus Krisztus mindig időszerű, főleg a fiatalok számára, akik keresik az igazságot, az igazságosságot és a békét – és ezeket csak Jézus Krisztusban találhatják meg.

Ti, kedves fiatalok, a remény ajándékai vagytok egy olyan társadalom számára, amely megoldást vár értékválságára. Arra kaptatok meghívást, hogy új nemzedéket alkossatok, amely megéli a hitet és azt továbbadja a következő nemzedéknek. Arra kaptunk meghívást, hogy megtapasztaljuk a hitet és ennek révén megújuljunk. Ha lelkesen részt veszünk közösségünkben, ez jó alkalom lesz arra, hogy testvéreinkkel együtt tanúságot tegyünk: lehetséges egy másfajta világ. Az első zarándok, aki már közöttünk van, a Szentatya, Ferenc pápa, aki mellénk állt ebben a menetben és megmutatja az utat számunkra ezekben a napokban. Kedves fiatalok: ne féljetek megnyitni szíveteket Krisztusnak!

Számos akadályt és igazságtalanságot kell leküzdenünk. Építhetünk hidakat a falak és korlátok helyett. Rajtatok keresztül, akik itt vagytok Rióban, az egész világnak szüksége van tanúságtételre a szolidaritásról, a javak megosztásáról, a Megváltó Krisztus szeretetéről. Itt az ideje, hogy felébresszük a bizalmat és a reményt, hogy ezek konkrét gesztusokká váljanak egy szebb holnap számára.

Máriához, akinek olyan sok neve van, itt Brazíliában úgy fohászkodunk, mint az Aparecidai Miasszonyunkhoz, mint fő védőszentünkhöz, de úgy is nevezzük, mint Penha-i Nagyasszonyunk, Nazaré-i Nagyasszonyunk. Mária továbbra is minden fiatal társa és anyja. A Szűzanya oltalmába ajánlunk mindnyájatokat, hogy az ő általa bemutatott Krisztust magatokhoz véve járhassatok a világ útjain, mint az új evangelizáció misszionárius tanítványai, egy új világ főszereplői, mint a holnap őrszemei, akik egy új hajnal reménységét ébresztik fel: Krisztus Feltámadt és előttünk halad! A Szentlélek megvilágítja életünket és világosságot ad, hogy megérthessük küldetésünket: hogyan vigyük el az embereket az Atyához.

Ma, az Ifjúsági Világtalálkozó megkezdésekor a Megváltó Krisztus ezt mondja nekünk: „Gyertek, barátaim!” Az Ifjúsági Világtalálkozó során megtanuljuk ezt mondani: „Beszélj hozzánk, mert szolgád hallgatja szavad!” És még jobban hallgatjuk majd az Úr szavát, amikor ezt mondja: „Legyetek misszionáriusok!” „Menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet!” És mi mindnyájan így válaszolunk: „Íme, itt vagyok Uram, készen állok a küldetésre”.

(vm)