Boldog II. János Pál imája az Aparecidai Miasszonyunkhoz

Boldog II. János Pál 1980. július 4-én mutatott be szentmisét az aparecidai bazilikában. A szertartáson a következő fohászt mondta el Brazília védőszentjének kegyszobra előtt:

Aparecidai Miasszonyunk!

Ebben az olyan ünnepélyes, olyan rendkívüli pillanatban, meg akarom nyitni előtted, ó Anyánk, ennek a népnek a szívét, amely körében olyan különleges módon kívántál lakást venni - csakúgy, mint más nemzet és nép körében – mintahogy abban a nemzetben is, amelynek fia vagyok. Meg kívánom nyitni előtted az egyház szívét és a világ szívét, amelyhez Fiad ezt az egyházat küldte. Meg kívánom nyitni saját szívemet is.

Aparecidai Miasszonyunk!

Isten által kinyilatkoztatott asszony, aki széttiporja a kígyó fejét (vö. Ter 3,15) Szeplőtelen Fogantatásában! Öröktől fogva kiválasztott vagy, hogy az Örök Ige Anyja légy, akit az Angyali Üdvözletkor szűzi méhedben megfogantál, mint az Ember Fiát, és mint valóságos Embert!

A legszorosabban kapcsolódsz az ember és a világ megváltásának misztériumához a kereszt tövében, a Kálvárián!

A Kálvárián minden ember Anyjának adattál János apostol és evangelista személyében!

Az egész egyház Anyjának adattál attól a közösségtől fogva, amely a Szentlélek eljövetelére készült, egészen mindazoknak a közösségéig, akik a földön zarándokolnak a népek és nemzetek, országok és földrészek, történelmi korok és nemzedékek történelme során!...

Mária! Köszöntelek téged és azt mondom „Ave!” Ezen a kegyhelyen, ahol Brazília egyháza szeret és tisztel téged és úgy fohászkodik hozzád, mint Aparecida, mint számára sajátos módon megadatott és kinyilatkoztatott! Mint Anyja és mint Védőszentje! Mint Közvetítője és Szószólója a Fiúnál, akinek te vagy az Anyja! Mint példa minden lélek számára, amely birtokolja a valódi bölcsességet és ugyanakkor egy gyermek egyszerűségét és azt a bensőséges bizalmat, amely túlmutat minden gyengeségen és szenvedésen!

Szeretném különösen oltalmadba ajánlani ezt a népet és ezt az egyházat, ezt az egész nagy és vendégszerető Brazíliát, minden fiadat és lányodat, minden problémájukkal és szorongásaikkal, tevékenységükkel és örömeikkel. Úgy kívánom ezt megtenni, mint Péter utóda és az egyetemes egyház főpásztora, belépve ennek a tiszteletnek és szeretetnek, odaadásnak és bizalomnak az örökségébe, amely évszázadok óta részét képezi Brazília egyházának és mindazoknak, akik azt alkotják származásra, fajra vagy társadalmi pozícióra való tekintet nélkül, bárhol is lakjanak ebben a hatalmas országban.

Ó Anyánk! Add, hogy az egyház legyen a brazil nép számára az üdvösség szentsége és az egység jele minden ember, Fiad fogadott fivérei és nővérei, a mennyei Atya gyermekei számára!

Ó Anyánk! Add, hogy ez az egyház, Krisztus példáját követve szüntelenül szolgálja az embert, védje meg különösen a szegényeket és szükséget szenvedőket, a társadalom peremére kerülteket, a nincsteleneket. Add, hogy a brazíliai egyház álljon mindig az emberek közötti igazságosság szolgálatában és ugyanakor járuljon hozzá a közjóhoz, a társadalmi békéhez.

Ó Anyánk! Nyisd meg az emberek szívét és tedd lehetővé, hogy mindenki megértse: csak az evangélium lelkületével, a szeretet-parancs és a Hegyi beszéd nyolc boldogságának megtartásával lehet emberibb világot építeni, amelyben valóban érvényre jut minden ember méltósága.

Ó Anyánk! Add meg az egyháznak, amely ezen a brazil földön a múltban véghez vitte az evangelizálás nagy művét, és amelynek története gazdag tapasztalatokban, hogy új buzgalommal, a Krisztustól kapott küldetés iránti új szeretettel valósítsa meg mai feladatait. Ehhez adj számos papi és szerzetesi hivatást, hogy Isten egész népe élvezhesse az Oltáriszentség kiszolgáltatóinak és az evangéliumi tanúságtevőknek a szolgálatát.

Ó Anyánk! Fogadj be szívedbe minden brazil családot! Fogadd be a felnőtteket és az időseket, a fiatalokat és a gyermekeket! Fogadd be a betegeket és mindazokat, akik magányosan élnek. Fogadd be a földek és gyárak munkásait, az iskolák és egyetemek értelmiségieit, mindenkit, aki bármilyen intézményben tevékenykedik. Oltalmazd őket mindnyájukat!

Ó Aparecidai Szűz! Ne szűnj meg jelenléteddel kinyilvánítani ezen a földön, hogy a szeretet erősebb, mint a halál, hatalmasabb a bűnnél! Továbbra is mutasd meg nekünk Istent, aki annyira szerette a világot, hogy neki adta Egyszülött Fiát, hogy senki ne vesszen el, hanem örök élete legyen! (vö. Jn 3,16).

Ámen.

(vm)