A maronita bíboros pátriárka felhívása Libanon megmentése érdekében

„Az államtól független hadseregek illegálisak, fennáll a veszély, hogy az országban a dzsungel törvénye kezd uralkodni, hogy folyamatosan növekednek a bűntettek, mely jelenségnek máris tanúi vagyunk” – ezek az aggodalommal, félelemmel teli kijelentések Béchara Boutros Rai libanoni maronita pátriárka ajkáról hangzottak el vasárnapi homíliája során. Az antióchia maronita egyház pátriárkája a Bejrúttól 20 kilométerre fekvő Harissa nemzeti szentélyében végezte a szertartást, amely során megfogalmazta aggodalmait a haza jövője kapcsán. Béchara Boutros Rai pátriárka felhívással fordult a politikai csoportokhoz, hogy az 1943-ban kötött Nemzeti Egyezmény szellemében keressék a megbékélést és kössenek új társadalmi megállapodás.

A Franciaországtól függetlenné vált Libanonban 1943-ban a keresztények és a muzulmánok megegyeztek abban, hogy azonos mértékben osztoznak a politikai hatalomban és az intézményes szerepekben. A pátriárka nézete szerint most „a politikai erők közötti örökös csatározások előbb-utóbb az ország pusztulásához vezetnek.” A veszély elhárításának egyedüli módja az, ha visszatérnek az alapító egyezményhez, amellyel a libanoniak felépítették hazájukat az egymás mellett élés alapjaira és megóvták Libanont attól, hogy bármely keleti vagy nyugati hatalom érdekkörébe kerüljön.”

Francois Eid, a maronita pátriárkátus Szentszék melletti ügyvivője a Fides missziós hírügynökség kérésére megmagyarázta a libanoni pátriárka homíliájának történelmi hivatkozásait. Az ország polgárai 1943-ban eldöntötték, hogy függetlenítik magukat geo-politikai és régiós hatalmi csoportoktól, amelyek kiterjesztették befolyásukat a Közel-Keletre. A keresztények és a muzulmánok közösen megegyeztek a hatalom azonos mértékben történő megosztásáról. Ezt a kritériumot megerősítette a polgárháborút követő Taif-i Egyezmény is. Mivel azonban a helyzet népesedési szempontból megváltozott és a muzulmánok vannak többségben, sokan megkérdőjelezik a korábbi egyezmény jogszerűségét. Ebben a szellemben azt követelik, hogy a hatalmat osszák három részre a keresztények, a siíták és a szunniták között.

A maronita ügyvivő tisztázta a pátriárkának a „fegyveres csoportokkal” kapcsolatos kijelentését is. Jelenleg Libanonban ez az egyik legnagyobb probléma. A siíta Hezbollah milícia a szíriai rezsim oldalán harcol, míg a szalafi iszlám harcosai Szíriába mentek és a lázadók oldalára álltak. „A mi országunk már teljesen belesodródott ebbe a rettenetes konfliktusba, amely Libanon számára a pusztuláshoz vezethet” – magyarázta a Fides missziós hírügynökségnek a maronita pátriárkátus Szentszék mellett működő ügyvivője.

(ik)