„Szélforgó” tűzijáték az Angyalvárnál Szent Péter és Pál apostolok ünnepén

Június 29-én, este fél 10-kor kezdődik a történelmi koreográfiájú pirotechnikai látványosság, amelyet most modern kiadásban hatodik alkalommal idéznek fel, ezúttal Ferenc pápa megválasztásának tiszteletére, a város védőszentjei, Szent Péter és Pál apostolok főünnepén.

A tűzijáték egyben lehetőséget nyújt arra, hogy a nézők támogassák a római Gyermek Jézus kórház újszülött osztályát modern orvosi műszerek megvásárlásában.
Délután 5 órától Lazio tartomány „Nevessünk, hogy éljünk” társulata játékokkal szórakoztatta a gyermekeket az Angyalvár előtti téren, majd este hétkor bohócok műsora kezdődött „sötét és viharos éjszaka” címmel.

Mi is voltaképpen ez a tűzijáték, amely a „szélforgó” – girandola – nevet viseli? A látványos műsort először 1481-ben mutatták be IV. Szixtusz pápa tiszteletére. Olyan fontos ünnepekkor került rá sor, mint Húsvét, Szent Péter és Pál apostolok liturgikus emléknapja, vagy az új pápa beiktatása. A római hagyomány szerint Michelangelo nevéhez fűződik a tűzijáték koreográfiája, amelyet később Bernini tökéletesített. Ihletét a Szicíliához tartozó Stromboli sziget vulkánhegyéből vette, amely „lángot és tüzet okád magából”.

III. Pál pápa tűzszerésze, Vanoccio Biringuccio 1540-ben részletesen leírta az Angyalvári Szélforgó látványát, amelyre többek között Charles Dickens is utalt egyik művében, a római költő Gioacchino Belli pedig szonettjeiben állított emléket az egyedülálló tűzijátéknak.
Ma a legnagyobb biztonságban, a legmodernebb technológiai eszközök felhasználásával mutatják be, 18 tűzszerész közreműködésével. Azelőtt 100 ember munkáját igényelte. A tűzijáték színeit a régi mesterek leírása alapján állítják össze, hogy biztosítsák a tónusok mélységét és ragyogását. A Girandola tűzijáték egész Európából vonzotta a nézőket egészen 1861-ig, miután feledésbe merült.

A látványosság lelki vonatkozása 590. augusztus 29-hez fűződik. Nagy Szent Gergely pápának ezen a napon látomásban megjelent Szent Mihály arkangyal vakító fény formájában Hadrianus császár síremléke felett. Kihúzott kardja azt jelképezte, hogy legyőzte a Rómát sújtó rettenetes pestis járványt, ami másnap valóban véget ért. Ettől a naptól kezdve hívják az ókori épületet Angyalvárnak.

A szélforgó tűzijáték nem pusztán pirotechnikai látványosság, hanem kifejezi a hit szépségét, a jó dicsőséges győzelmét a rossz felett. A pápák minden korban a legnevesebb művészeket kérték fel a tűzijáték kidolgozására, hogy olyan eseményről legyen szó, amely a ragyogó fény és a tűz jelképei által a keresztény hit tisztaságát és szépségét eleveníti meg.


(vm)