„A demokratikus intézmények és a vallásszabadság védelmében” – Ferenc pápa beszéde Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnökhöz

Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök szombaton délelőtt hivatalos látogatást tett a Vatikánban, melynek során találkozott Ferenc pápával az Apostoli Palota könyvtárszobájában. A 88 éves, 2006 óta - és most április 20-án újraválasztott - köztársasági elnök, Giorgio Napolitano már március 19-én találkozott Ferenc pápával a beiktatási szentmisét követő köszöntések során.

Ferenc pápa a dolgozószobájában először magánbeszélgetést folytatott vendégével, majd a kis trónteremben beszédet intézett hozzá.

A történelem során nemegyszer viszontagságos időszakok után, a Lateráni egyezményt követően a Szentszék és Itália kapcsolatai rendezettek és kiválóak. A két fél többször leszögezte, hogy a Szentszék és Itália közötti párbeszéd célja az olasz nép java és ehhez ideális háttérként szolgál az Európában és az egész világon betöltött történelmi szerepe. Olaszországban az állam és az egyház közötti együttműködés az olasz nép és a társadalom érdekét szolgálja, ami a polgári igények és a helyi püspökök, de különösen is a Róma püspöke által képviselt katolikus közösségek szükségletei között valósul meg, a mindennapi kapcsolatokban. Így az ön első hivatalos látogatása – fordult Ferenc pápa Napolitano olasz államfőhöz - hatékonyan juttatja kifejezésre Róma két dombjának - a quirináliszi és a vatikáni dombnak - a képével az egymásra tekintő bizalmat és szimpátiát.

Ferenc pápa utalt a milánói ediktum idén ünnepelt tizenhét évszázados fordulójára, mely több szempontból is a vallásszabadság első megnyilvánulása. Napjainkban a vallásszabadságot világszerte inkább hangoztatják, mintsem megvalósítják – mondta kritikusan Ferenc pápa. Sokféle fenyegetést, nemegyszer erőszakot kell elszenvednie. A vallásszabadságnak ezt az elsődleges jogát sújtó sérelmek komoly aggodalmat keltenek és a világ országainak egybehangzó válasza szükséges ahhoz, hogy minden merénylettel szemben újra leszögezzük az emberi személy sérthetetlen méltóságát. Mindannyiunk kötelessége a vallásszabadság védelme és annak előmozdítása, mindenki javára. Az erkölcsi közjó ilyen egybehangzó védelmében áll az egész közösség növekedésének és fejlődésének garanciája.

A jelenkor válságát érintve a pápa hangsúlyozta, hogy az Itáliát és a világ számos országát sújtó mély és kitartó krízis gazdasági és társadalmi következményként elsősorban a társadalom legszegényebbjeit érinti. Aggodalmat keltőek az olyan jelenségek, mint a család és a társadalmi kapcsolatok meggyengülése, a népesség fogyatkozása, a profitszerzés privilégiumának túlsúlya, a fiatal nemzedékek képzésének elégtelensége, tekintettel nyugodt és biztos jövőjükre. Ebben a nehéz környezetben az olasz katolikus emberek az elmúlt évtizedekben meghatározó módon járultak hozzá a demokratikus intézmények átfogó berendezkedéséhez. A válság jelen pillanatában tehát nagyon fontos, hogy főként a fiatalok körében erősödjék a politikai elkötelezettség új szemlélete, hogy hívők és nem hívők együtt munkálkodjanak a társadalom előmozdításán. A rendelkezések és a demokratikus intézmények betűje és szelleme közötti távolságot mindig fel kell ismerni és mindenki hozzájárulása szükséges annak betöltéséhez.

Ferenc pápa hangsúlyozta továbbá, hogy civil környezetben is igaz: a hit biztosít bennünket arról, hogy soha ne veszítsük el reményünket. Mennyi példát adtak nekünk a szüleink és nagyszüleink, miközben nagy bátorsággal és az áldozatvállalás lelkületével szembesültek koruk kemény kihívásaival! A pápa utalt elődjére, XVI. Benedekre, aki többször is leszögezte, hogy a jelenlegi válságnak alkalmat kell adnia az emberi kapcsolatok testvéri megújítására. Az olasz társadalom - gazdag hagyománya és nagyszerű példaképei révén – ma is felülemelkedhet minden megosztottságon és tovább gyarapodhat igazságosságban és békében.

Végül Ferenc pápa hálás szavakkal köszönte meg vendégének, hogy az egész olasz néppel együtt milyen szeretettel fogadta pápává választását.

(vl)