Növekszik a keresztényellenes atrocitások száma az EBESZ tagországaiban – figyelmeztetett a szentszéki képviselő

A keresztények elleni diszkriminációt a társadalmon belüli súlyos fenyegetésnek kell tekinteni és küzdeni kell ellene, ahogy az antiszemitizmus és iszlamofóbia esetében történik. Mario Toso püspök, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának titkára a múlt héten Tiranában felszólalt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE-EBESZ) magasszintű konferenciáján, amelyet a toleranciáról és a diszkrimináció elkerüléséről tartottak.

A történelemből keveset tanultunk. A Milánói ediktummal 1700 évvel ezelőtt Konstantin császár „megszabadította” Krisztus követőit a rendszeres üldöztetéstől. 17 évszázaddal később, ugyanazon az európai területen a keresztények elleni intolerancia és diszkrimináció nemcsak, hogy nem csökkent, hanem éppen ellenkezőleg, emelkedett. Bár az emberi jogok területén világ szinten jelentősen növekedett az érzékenység, mégis számos árnyék van még jelen, amelyet Toso püspök megemlített beszédében, amikor a keresztény közösségek helyzetére gondolunk a világban.

Kezdve a vallási hit és gyakorlat közötti egyre szembetűnőbb peremre szorítástól, amelyre egyre gyakrabban figyelmeztetik a keresztényeket a közéleti vitákban és a bíróságokon is, vagyis, hogy hihetnek, amiben akarnak otthonaikban, fejükben és magán templomaikban istentiszteletüket megtarthatják, de a közéletben nem cselekedhetnek vallási meggyőződéseik szerint. A vallásszabadság tudatos eltorzításáról és jelentésének korlátozásáról van szó, amelynek számos következménye van legalább két területen – figyelmeztetett a szentszéki felszólaló.

Az első a keresztény véleménynyilvánítás elleni intolerancia. Növekedett a fenyegetések és a letartóztatások száma a keresztények ellen, akik a vallásukat érintő kérdésekben nyilatkoznak meg, még a közösségi hálókon is üldözik őket.

A második terület a keresztény lelkiismeret, különösen a munkahelyeken. Egész Európában számos esetet regisztráltak, amelyekben keresztényeket eltávolítottak munkahelyeikről pusztán azért, mert saját lelkiismeretük szerint cselekedtek. Ennek az az eredménye, hogy az európai állampolgárok két lehetőség közül kényszerülnek választani: elhagyják hitüket és lelkiismeretük ellen cselekszenek, vagy ellenállnak és szembe néznek a ténnyel, hogy elveszítik önfenntartásukat.

Az istentiszteleti helyek ellen elkövetett vandalizmus és köznevetség tárgyává tétel cselekedeteit figyelembe véve a Szentszék azt kéri az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagállamaitól, hogy a keresztények elleni diszkriminációt – még ott is, ahol többséget alkotnak – tekintsék az egész társadalom elleni súlyos fenyegetésnek és ugyanúgy küzdjenek ellene, mint az antiszemitizmus és az iszlamofóbia ellen. A valláson alapuló erkölcsi érvelés helyének megtagadása a közéletben intoleráns és antidemokratikus megnyilvánulás – figyelmeztetett Toso püspök. Más szavakkal megfogalmazva, ott, ahol a jogok közötti összeütközés merül fel, a vallásszabadságot nem szabad alacsonyabb rendűnek tekinteni. Ezt a gondolatot a Vatikáni Államtitkárság Twitter üzenetben is közzé tette a közösségi hálón.

A szentszéki képviselő megállapította, hogy a vallásszabadság nem lehet a tolerancia függvénye. Ha ugyanis a tolerancia lenne a legmagasabb rendű emberi és polgári érték, akkor bármilyen más hitelesen igaz meggyőződés, amely kizár egy másikat, egyenlő lenne az intoleranciával. Ha egy meggyőződés ugyanolyan értékű lenne, mint egy másik, akkor az aberrációk elfogadásánál kötnénk ki – mutatott rá Toso püspök, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának titkára.

(sv)