Az Argentínai Magyar Hírlap kapocsként működik az Óhaza felé – interjú Haynalné Kesserű Zsuzsánna főszerkesztővel

Amióta március 13-án a bíborosi konklávé Ferenc pápát választotta meg Péter új utódául, Buenos Aires közelebb került Rómához. Pár nap leforgásával most másodszor is felkerestük argentínai honfitársainkat, hogy beszámoljanak életükről, az Anyaországhoz fűződő kapcsolataikról, hogy megkérdezzük őket, milyen emlékeket őriznek Buenos Aires volt bíboros érsekéről, Jorge Mario Bergoglio pápáról.

Különösen aktuális érdeklődésünk, hiszen kedden reggel a magyar szerkesztőség tagjai is részt vehetnek a pápai szentmisén, így a szertartást követő percekben át tudjuk adni Ferenc pápának a Buenos Aires-i magyar közösség szeretetteljes üdvözletét.

Megkértük Haynalné Kesserű Zsuzsánnát, az Argentínai Magyar Hírlap alapító főszerkesztőjét, hogy elevenítse fel a helyi magyar sajtó történetét.

Az argentínai magyarságnak - néhány hónap megszakítástól eltekintve - 1924 óta mindig volt újságja. Az 1950-es években több is. Az elsőt, a magyar nyelvű Magyar Szó-t az „Argentínában élő magyarok szószólója”- ként az 1922-ben emigrált Magyary Vilmos Ferdinánd alapította és 35 éven át, haláláig szerkesztette.
1929. június 29-én indította meg Faragó Rezső a „Délamerikai Magyarság” -ot az „ezeréves Magyarország ismertetésére”, és 1949-ben adta át a jogfolytonossággal bíró utódjának. Az évek folyamán számos szerkesztő váltotta egymást, és az újság többször nevet cserélt. 1976-ban Czanyó Adorján, Dodó vette át a lapot, és Dél-amerikai Magyar Hírlap néven, 27 éven át szerkesztette megszűntéig, 2004 januárjáig.

Ekkor kolóniánk összekötő kapocs, híradó nélkül maradt. 14 hónapos újságtalanság után, 2005 márciusában Haynalné Kesserű Zsuzsánna független, privát kezdeményezésként megindította és azóta szerkeszti Dél-Amerika immár egyetlen magyar nyelvű sajtótermékét, az Argentínai Magyar Hírlap néven futó havilapot.

Az argentínai magyar kolónia aktív osztagának zöme ma már a 3. generációból tevődik össze, pedig a természetes folyamat az, hogy minden emigráció 3. generációja föltartóztathatatlanul haladjon a teljes fölszívódás szakadéka felé. Ez értendő elsősorban a nyelv megtartására, de az egész közösségi életre is. Az Argentínai Magyar Hírlapnak tehát hézagpótló szerepe van. Évente tízszer jelenik meg, 16 oldallal. Az évente két összevont kettősszám terjedelme 2, ill. 4 oldallal több. Soron kívüli 4-oldalas mellékletek is adódnak (pl. Chacó-i magyarok, Regös mozgalom, stb.)

Az Argentínai Magyar Hírlap igyekszik tükrözni az argentínai magyar közösség életét, annak mozzanatait. Ugyanakkor világnézetét is, amely magába foglalja a magyarság részére lényeges értékek védelmét. Ezek a család, a keresztény / keresztyén szeretet, a tolerancia / béketűrés, a mértéktartás, a szélsőségek / mindenfajta fundamentalizmus elkerülése.

Elődeitől abban tér el, hogy nem a magyarországi hírekre fekteti a főhangsúlyt, sem pedig az argentínai történések ecsetelésére, hanem föladata a koloniális események bejelentése és utólagos, recenziókban való rögzítése. Emellett állandó ifjúsági rovattal rendelkezik, és a fő újítás a számos vegyes-házasságban élő előfizető nem magyar élettársára való tekintettel egy külön állandó, 4-oldalas spanyolnyelvű melléklet beindítása.

A környező, erkölcs nélküli, romlott és etikátlan, gyökerekig materialista világban tájékoztató szerepén kívül újságunk olyan gyümölcsöket kell teremjen, amelyek táplálékot nyújtanak az idealizmusra fogékony fiatalságnak, hogy rátalálhasson egy járható, valódi értékekre épített útra, és hogy gyarapodhasson a magyarság szeretetében - magyarságtudatában.

Kapocsként működünk Magyarország felé. 1990-ben az Óhaza megint Anyaország lett, Magyarország megnyílt előttünk. Fél évszázados elszigeteltség után, 14 ezer km távolságban most már nem vagyunk egyedül: számíthatunk egymásra. Hiszünk a demokrácia és a sajtószabadság értékeiben.

ARGENTÍNAI MAGYAR HÍRLAP
PERIÓDICO HÚNGARO DE LA ARGENTINA
amh.argentina@gmail.com
Tel.Fax: (54-11) 4711-1242

http://epa.oszk.hu/amh

Adminisztráció: Bonapartianné Graul Trixi (irodavezető); Terek Zsófi (számvizsgáló); Jakab Nándor (fényképész).
Rovatok: Barkuti Jenő újságíró (hírek Magyarországról); Bonczos Zsuzsa rovatvezető; Pillerné Tirczka Éva brazíliai rovatvezető; Kovács Attila (Budapest, sportrovat); Bartusz Réka (Felvidék, hírek).

Rendszeresen megjelenő publicisztika: Csapó Endre, Sydney (politika és egyéb); Saáry Éva író, újságíró, Lugano (visszaemlékezések, elmefuttatások); Balthazár Mártha, Székásy Miklós (recenziók).

HUFI Ifjúsági rész: Zólyomi Kati (ifjúsági referens); Lajtaváryné Benedek Zsuzsi (nyelvrovat); Espinosané Benkő Teri (budapesti híradás).
Alkalmi bedolgozók: Argentínából és a világ egyéb részéről is. FONTOS megjegyzendő, hogy a szellemi munkatársak mind díjtalanul járulnak hozzá az újság nívójának emeléséhez és színesebbé tételéhez: önkéntesen és önzetlenül vállalják az együttműködést. Nyilvános köszönet illeti őket.

(vm)