Az egyház legyen alázatos és bátor, nyitott és zarándok – Ferenc pápa tanítása
Néhány nap múlva lesz két hónapja, hogy megválasztották Bergoglio bíborost pápává.
E pápaság egyik újdonságát jelenti az a szentmise, amelyet a Szentatya minden reggel
bemutat a Szent Márta Házban, lakhelyének kápolnájában. E szertartásokon mondott homíliájáról
naponta összefoglalást készít a Vatikáni Rádió és az Osservatore Romano vatikáni napilapban
is megjelenik. Gyakran az Apostolok Cselekedeteinek olvasmányaiból indul ki a pápa
szentbeszédeiben, vagyis a jeruzsálemi első keresztény közösség életéből. A pápa ezáltal
képet fest az egyházról, annak identitásáról és küldetéséről.
Egy alázatos
és bátor egyház, amely hallgat a Szentlélekre. Egy egyház, amely kilép önmagából,
hogy a világ perifériáira eljusson. Egy egyház, amely anya és nem baby-sitter, amely
hidakat és nem falakat épít. Egy tárt kapukkal váró egyház, amely szeretetközösség
és nem egy nem-kormányzati szervezet. Kevesebb, mint két hónap alatt Ferenc pápa számos
elmélkedési kiindulási pontot kínált fel a híveknek arról, hogy mit jelent az egyházban
élni és egyháznak lenni. Egyszerű és közvetlen, ugyanakkor mélyreható nyelvezetével
a pápa elsősorban arra emlékeztet, hogy minden megkereszteltnek nagy felelőssége van
Krisztus hirdetésében és az egyház előbbre vitelében. Kereszténynek lenni nem azt
jelenti, hogy karriert építünk egy irodában, hogy ügyvéddé váljunk. Ehelyett ajándék,
amely segít nekünk az előrehaladásban a Szentlélek erejével Jézus Krisztus hirdetésében.
Ezért kell a kereszténynek mindig úton lenni és sosem egy helyben állnia.
„Amikor
az egyház elveszti bátorságát, eluralkodik a langyosság légköre. Megjelennek a langyos,
bátorság nélküli keresztények. Ez nagyon ártalmas az egyház számára, mert a langyosság
befelé fordít, elkezdődnek az egymás közötti problémák. Nincs többé távlatunk, bátorságunk
az imában sem, hogy az ég felé forduljunk vagy hogy hirdessük az Evangéliumot” – mondta
május 3-án homíliájában Ferenc pápa.
A bátorságra csak akkor lelünk, ha be
tudjuk fogadni Isten Szavát alázatos szívvel, ha szelídek vagyunk, és nem tanúsítunk
ellenállást a Szentléleknek. Ekkor válik az egyház valóban „igent” mondó közösséggé,
amely megmarad Krisztus szeretetében.
Az egyház tagjai egy szeretettörténetben
élnek, mindannyian láncszemek vagyunk ebben a szeretetkötelékben. Ha ezt nem értjük
meg, akkor nem értünk meg semmit abból, hogy mi is az egyház – mutatott rá a Szentatya
április 24-i homíliájában.
A pápa figyelmeztet azokra a kockázatokra, amelyekkel
számolnunk kell, ha eltávolodunk Krisztustól, amikor a saját méretünkre szabott egyházat
akarunk építeni. Jézus útja nem az ideológiák vagy a moralizálás útja, amelyek meghamisítják
az Evangéliumot. A világiasságban jelöli meg az egyház számára a legnagyobb veszélyt.
Amikor az egyház világiassá válik, amikor a világ lelkülete megjelenik benne,
amikor ez a béke nem az Úr békéje, akkor az egyház gyengévé válik, legyőzötté és képtelen
az Evangélium hirdetésére, a kereszt üzenetének továbbadására. Nem tudja előre vinni,
ha világias – figyelmeztetett Ferenc pápa április 30-án tartott reggeli szentmiséje
során.
Ha az egyház világias, nem előre, hanem visszafelé halad. Ez látható
a II. Vatikáni Zsinathoz képest is, amelyet XXIII. János hirdetett meg. 50 év távlatából
a Szentatya felteszi a kérdést: Megtettünk mindent, amit a Szentlélek mondott a zsinat
során? Nem, ünnepeljük ezt az évfordulót, emlékművet állítunk neki, csak ne zavarjon
senkit. Nem akarunk változtatni. Sőt vannak olyan hangok, amelyek visszafelé fordulnának.
Ezt nevezik önfejűségnek, ostobaságnak és a szív lelassulásának, ez az, amikor meg
akarjuk szelídíteni a Szentlelket,– állapította meg Ferenc pápa április 16-án homíliájában.
Hogy világosan fogalmazzunk, a Szentlélek zavar bennünket, mert mozgásra,
előrehaladásra ösztönzi az egyházat. Természetesen az egyház mindig a kereszt és a
feltámadás, az üldöztetés és az Úr vigasztalása között halad. Aki ezen az úton jár,
sosem téved. Az egyház egy szeretettörténet, ismétli többször is a pápa, nem egy bürokratikus
szervezet. Az egyház pedig édesanya. Ez a szeretettörténet, ami az egyház, a Szentlélek
erejével halad előre. Minden együtt, egy család vagyunk az egyházban, amely az édesanyánk
– mutatott rá Ferenc pápa április 24-én tartott szentmiséjén a Szent Márta Házban.