A Katolikus Egyház Katekizmusa – P. Dariusz Kowalczyk SJ sorozata 23. elmélkedés
– Az eredeti bűn
A teremtéstörténet
elbeszélése után, amelynek refrénje „És Isten látta, hogy ez jó”, a Teremtés könyvében
olvashatjuk őseink bűnbeesését, vagyis az eredeti bűn történetét. Ez a történet megmutatja
számunkra minden kísértés, minden bűn központi magvát.
Isten az ember rendelkezésére
bocsátja a paradicsom minden gyümölcsét egyetlen tiltással: azzal, hogy ne egyenek
a jó és a rossz fájának gyümölcséből: „Ne egyetek belőle – mondta Isten Ádámnak –
egyébként meghaltok” (vö. Ter 3,3). Ez a fa „szimbolikusan azt a határt jelöli ki,
amit az ember át nem léphet; mivel teremtmény, szabad döntéssel el kell ismernie ezt,
és bizalommal tiszteletben kell tartania” (396). A kísértés hamis ígérete annak, hogy
nem létezik semmiféle korlát, hogy az ember istenné válhat. „Semmi esetre sem fogtok
meghalni – mondta a sátán – sőt, Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek
felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat” (vö.
Ter 3,5).
A katekizmus azt tanítja, hogy Ádám és Éva hagyta, hogy szívünkben
kialudjon a Teremtőbe vetett bizalom és más lépjen a helyébe. Az ember visszaélt azzal
a szabadsággal, amelyet Isten adott neki (vö. 387, 397). Minden ideológia, amely népirtáshoz
vezetett, mint a nácizmus, a marxizmus-leninizmus vagy a maoizmus, ugyanarról a tőről
fakad, vagyis abból a hamis feltevésből, hogy az ember Isten, aki eldöntheti mi a
jó és mi a rossz. A modern gondolati irányzatok, amelyek meg akarják változtatni a
teremtett világot, mint például amikor újra akarják fogalmazni a házasság és a család
természetét, annak az ördögi kísértésnek a gyümölcsei, hogy mi, emberek olyanok vagyunk,
mint Isten.
Isten azonban nem hazudik. A bűn valóban halálhoz vezet. A férfi
és a nő félnek Istentől és egymást vádolják. Ádám és Éva nem válnak istenekké. Éppen
ellenkezőleg, mezítelennek érzik magukat. Mi is megtapasztaljuk a bűnnek ezt a valóságát
életünkben. Isten azonban nem hagy bennünket a bűn állapotában. A teremtés és az üdvösség
története tovább folytatódik.