Milyen szavazócédulákkal választanak a bíborosok a konklávén?

Méretük megegyezik a 2005-ben használtakkal: 12x14cm. Az Universi Dominici gregis k. apostoli konstitúció előírása szerint a cédulák téglalap alakúak és a felső felében lehetőleg nyomtatva a következő szavak állnak: Eligo in Summum Pontificem. Az alsó felén hely található a választott neve számára. A cédulákat úgy készítik, hogy kétszer félbehajthatók legyenek.

A szavazólap kitöltését minden választó bíborosnak titokban kell végeznie, tisztán és olvashatóan írják a választott nevet, elkerülve több név leírását, mert ebben az esetben érvénytelen a szavazat. Ezt követően félbe, majd újra félbehajtandó.

A szavazások során csak a választó bíborosok lehetnek a Sixtus-kápolnában. Tehát a cédulák szétosztása után és az előtt, hogy a választók írni kezdenének, a Bíborosi Kollégium titkára és a Pápai Liturgikus Szertartásmester és a ceremóniamesterek el kell, hogy hagyják a kápolnát. Ezt követően a diakónus rendhez tartozó utolsó bíboros becsukja, majd kinyitja, és újra becsukja az ajtót, annyiszor ahányszor szükséges, mint pl. amikor az „infirmarii” kimennek a Sixtus-kápolnából, hogy összegyűjtsék a beteg bíborosok szavazatát a Szent Márta Házból és amikor visszatérnek a kápolnába.

Érdekességként megjegyezzük, hogy a pápa megválasztására használt szavazócédulákat először 1198-ban látták el fejléccel, III. Ince megválasztása idején. Az ad Septa Solis-nak nevezett teremben tartották akkor a konklávét, amely a Septizonium-nak nevezett Septimus Severus (145-211) időszakából való régi épületben volt. A Frangepánok alakították át erőddé. Michele Maccarrone történesz ezt a pápaválasztást nevezi a történelem első konklávéjának. E során osztottak szét a szavazócédulákat és egyes bíborosokat felkértek, hogy vegyenek részt a szavazatszámláló bizottság munkájában. Miután elvégezték a szavazást, egyenként visszavitték az írott szavazatokat és a végső eredményt közölték a választó kollégiummal.

(sv)