Tomasi érsek felszólalása az Emberi Jogok Tanácsánál a vallás- és a lelkiismereti meggyőződés szabadságáról

Március 6-án, szerdán az Emberi Jogi Tanács genfi ülése a vallás- és a lelkiismereti meggyőződés szabadságáról készült jelentéssel foglalkozott, amelyen felszólalt a szentszéki állandó megfigyelő. A dokumentum elsősorban a vallási kisebbségekhez tartozó személyek elleni erőszak eseteire összpontosít.

A vallási kisebbségekhez tartozó személyek emberi jogainak hatékony védelmét hiányolta beszéde elején Tomasi érsek. Hangsúlyozta, hogy növekvőben van az ellenük irányuló diszkrimináció. Rámutatott, hogy az állam egyes esetekben közömbösen viselkedik állampolgáraival szemben, mert politikai szándéka esetleg az, hogy peremre szorítsa, elnyomja vagy felszámolja az ilyen közösségeket függetlenül attól, hogy történelmi szempontból milyen régóta vannak jelen az adott országban. A vallási kisebbségek jogi elismerése a kiinduló pontja az egyének és csoportok szabadsága közötti harmóniának. Csak így valósulhat meg a békés együttélés.

A szekularizálódott állam gyakran nem semleges módon viszonyul a vallási közösségekhez. A szentszéki megfigyelő beszédében kérte, hogy az államok állandóan tartsák megfigyelés alatt a lelkiismereti szabadság megsértésének eseteit és tegyék lehetővé a személy számára a lelkiismereti alapon való tiltakozást, amikor lehetetlenné válik, hogy összeegyeztesse erkölcsi elveit a domináns társadalmi normákkal.

A vallások hiten és meggyőződésen alapuló közösségek. Szabadságuk biztosítja az erkölcsi értékek képviselését, amely nélkül senkinek nem valósulhat meg a szabadsága. Más vallási közösségek szabadságának elismerése nem csökkenti egy vallás saját szabadságát. Éppen ellenkezőleg, más személyek és csoportok vallási szabadságának elfogadása a párbeszéd és az együttműködés sarokköve. A hiteles vallásszabadság kizárja az erőszakot és a kényszert, és megnyitja az utat a béke és a hiteles emberi fejlődés felé a kölcsönös elismerésen keresztül. A nyugati társadalmakban meglevő vallásközi párbeszédből származó tapasztalat, amely mostanra már hagyománnyá vált, megerősíti a vallásszabadság kölcsönös elismerésének értékét – hangsúlyozta felszólalásában Silvano Tomasi érsek, a Szentszék állandó képviselője az ENSZ genfi székhelyű hivatalainál.

A vallásszabadság kötelesség is, olyan felelősség, amelyet a személyeknek és a vallási csoportoknak egyaránt fel kell vállalnia. A személyek és társadalmi csoportok vallásszabadságának elismerése magában foglalja azt is, hogy a szabadság általuk élvezett mértéke szerint járjanak el másokkal. Ez a feltétel igazolja jelenlétüket a közélet fontos és hiteles szereplőiként. A vallás közéleti szerepének elhalványulása igazságtalan társadalmat teremt, mivel nem veszi figyelembe a személy valódi természetét és elfojtja a hiteles és tartós béke növekedését az egész emberi család számára.

(sv)