XVI. Benedek és a gazdasági válság: változtatni kell a fejlődési modellen
„A válság arra kötelez bennünket, hogy újratervezzük utunkat, új szabályokat és a
kötelezettségvállalás új formáit kialakítva” – írta Caritas in veritate k. enciklikájában
XVI. Benedek. A Joseph Ratzinger pápaságát meghatározó témák egyike a súlyos gazdasági
válság idején a személy és a népek átfogó emberi fejlődése volt.
„A gazdasági
és társadalmi válság leküzdéséhez mindenki részéről szabad és felelős erőfeszítésekre
van szükség. Félre kell tenni a részérdekeket, hogy összefogva közösen tudjunk szembe
nézni a nehézségekkel, amelyek a társadalom minden területére kiterjednek, különösen
is a munka világára” – mondta a CISL olasz szakszervezet képviselőinek 2009-ben a
pápa.
A világválságból való kilábaláshoz a szolidaritás és a felelős részvállalás
új kultúrájára van szükség, XVI. Benedek meggyőződése szerint. Társadalmi tanítását
a Caritas in veritate k. enciklikájában fejtette ki. A világválság tombolása idején,
2009-ben megjelent enciklika azonnal közönségsikerré vált, amely felkeltette a Wall
Street dolgozóinak figyelmét is. A pápa ebben arra hív, hogy a személy szolgálatában
álló gazdaságot valósítsanak meg és 40 évvel VI. Pál Populorum progressio k. enciklikája
után újra hangsúlyozza, hogy a népek fejlődése legyen átfogó jellegű. Ebben az összefüggésben
a Szentatya megállapította, hogy a gazdasági válság eredete az etikai és antropológiai
válságban gyökerezik. „A gazdaság nemcsak a piac önszabályozó mechanizmusa által működik,
hanem etikai érvekre is szüksége van” – mutatott rá 2011-ben Madrid felé vezető repülőútján.
A fejlődési modell megváltoztatására vonatkozó legerősebb szavait XVI. Benedek
a 2013-as Béke Világnapi üzenetében fogalmazza meg. Kritikával illeti a radikális
liberalizmus és a technokrácia ideológiáit, amelyek szerint a gazdasági fejlődést
kell előtérbe helyezni, akár az állam szociális funkciójának és a társadalmi jogok
– közöttük a munkához való jog – kárára is. A pápa a pénzügyi és monetáris piacok
etikai átszervezését kéri. A fejlett országokhoz fordulva emlékeztet arra, hogy a
pénzügyi válságnál sokkal súlyosabb az élelmiszer válság, amely miatt egész nemzetek
éheznek.
A keresztények minden szinten arra kaptak meghívást, hogy választ
adjanak erre a kihívásra. Ahogy II. János Pál, úgy XVI. Benedek is annak a kívánságának
ad hangot, hogy szolidáris globalizációra van szükség, kiemelve az emberi család egységét.
A keresztények kötelessége, hogy elítéljék a rosszat, tanúságot tegyenek és életben
tartsák azokat az értékeket, amelyekre a személy méltósága épül, és hogy előmozdítsák
a szolidaritás formáit, amelyek támogatják a közjót, hogy az emberiség egyre jobban
Isten családjává váljon.