Közösségi hálók az igazságosság és a hit kapui, az evangelizáció új területei – XVI.
Benedek pápa üzenete a Tömegtájékoztatás Világnapjára
A Tömegtájékoztatás Világnapját idén május 12-én ünnepeljük. A világnapra írt pápai
üzenetet január 24-én az újságírók és a katolikus sajtó védőszentje, Szalézi Szent
Ferenc emléknapján tették közzé a Vatikánban. Az 1622-ben elhunyt szentet IX. Piusz
pápa egyházdoktorrá nyilvánította. A Tömegtájékoztatás Világnapját idén 47. alkalommal
rendezik meg.
A világnapra írt üzenetében a Szentatya ezúttal korunk egyik
legfontosabb jelenségére, a közösségi hálók, oldalak jelentőségére irányítja a figyelmet.
Ezekkel az eszközökkel egy új nyilvános térség, új „agorá”, jött létre, amelyben az
emberek megoszthatják elgondolásaikat, véleményüket, tudásukat, és ahol új kapcsolatok
és közösségi formák kapnak életet. Ha ezeket az új területeket mértéktartóan és jól
használják fel, akkor számottevően elősegíthetik a párbeszédet, az eszmék áramlását,
a személyek közötti egységet és az emberi család harmóniáját.
Az információ
csere megerősíti a barátságot és megkönnyíti az emberek egymás közötti kapcsolatait.
Ha a világháló feladata az, hogy éljen ezzel a hatalmas lehetőséggel, akkor azoknak
a személyeknek, akik ebben részt vesznek, arra kell törekedniük, hogy autentikusak,
igazak legyenek. Ezek közösségi oldalak ugyanis a gondolatok és információk cseréjén
túl arra is szolgálnak, hogy mindenki közölje, megismertesse saját magát. A közösségi
hálókon az emberek barátokra találhatnak, választ kaphatnak kérdéseikre, megoszthatják
tudásukat és ismereteiket. A világháló így egyre inkább részét alkotja a társadalom
szövetének, amennyiben alapvető igények talaján egybeköti az embereket.
A
társadalmi kommunikáció ugyanakkor hatalmas kihívást is jelent azok számára, akik
igazságról és értékekről akarnak beszélni. Gyakran azonban a népszerűség, a hírnév,
vagy a lenyűgöző stratégiák veszik át a szerepet sokkal inkább, mint a meggyőző logika.
Olykor az értelem tapintatos hangját elsöpri az eltúlzott tájékoztatás robaja. A társadalmi
kommunikációnak ezért szüksége van mindazok elkötelezett magatartására, akik a párbeszéd,
az értelmes eszmecsere és az ésszerű magyarázat értékét akarják terjeszteni. A párbeszéd
és az eszmecsere csak akkor tud kibontakozni, ha meghallgatjuk és komolyan vesszük
azokat, akiknek a felfogása eltér a miénktől.
A keresztények számára a közösségi
hálót az emberi szívben gyökerező törekvéseknek kell táplálnia. A kihívás abban áll,
hogy hozzáférhető, azaz inkluzív mindenki számára. A közösségi oldalakon jelen lévő
keresztények Jézus üzenetét szeretnék megosztani másokkal és az emberi méltóságnak
azokat az értékeit, amelyek ebből a tanításból fakadnak. A keresztények egyre inkább
tisztában vannak azzal, hogy ha az evangéliumi örömhír nincs jelen a világhálón, akkor
sokak számára elérhetetlen. A digitális terület ugyanis nem párhuzamos vagy pusztán
virtuális világ, hanem számtalan ember számára mindennapi valóság, főként, ami a fiatalokat
illeti.
A közösségi háló használata nem jelenti egyszerűen csak azt, hogy lépést
tartunk a haladással, hanem éppen azt, hogy lehetőséget adunk az evangélium mérhetetlen
gazdagságának, hogy megtalálja azt a területet, nyelvezetet és formát, amelyen keresztül
eljut minden ember értelméhez és szívéhez. Digitális környezetben az írott szavakat
gyakran képek és hangok is elkísérik. Ez a fajta kommunikáció rendkívül hatékony lehet
többek között Jézus példabeszédeinek közlésére, ahol szükség van a képzeletre és a
szeretetből fakadó érzékenységre, ahhoz, hogy meghívhassuk az embereket az Isten szeretetével
való találkozásra.
Természetes, hogy a hívő emberek szeretnék megosztani hitüket
a kommunikáció új területein, a közösségi oldalakon. Ez a megosztás a hit megvallásán
túl jelenti a tanúságtételt is, többek között például azt, hogy türelemmel és tisztelettel
válaszolunk azok kérdéseire és kételyeire, akik elindultak az igazság keresésének
útján. A társadalmi kommunikáció így tehát az evangelizáció eszköze, amely felülmúlja
a földrajzi és kulturális határokat, ahol pl. a keresztények elszigetelten élnek.
A világháló megkönnyíti a kapcsolatokat azok között, akik ugyanabban a hitben osztoznak.
A digitális környezetben, ahol könnyen előfordul, hogy túlságosan zajos, konfliktusos
és szenzációt hajszoló hangok csendülnek fel, a keresztények legyenek fegyelmezettek
és mértéktartók. A keresztények hivatása ezen a területen tehát az, hogy – Boldog
Newman bíboros kifejezésével - a „hit figyelmes világosságát” terjesszék. Léteznek
olyan közösségi hálók és digitális környezetek, amelyek a mai emberek számára az imádság,
az elmélkedés és Isten Szava megosztásának alkalmai. Ugyanakkor sokan éppen kezdetben
„online” fedezik fel, hogy vannak olyan közösségek, zarándoklatok, imatalálkozók,
amelyek nyitottak a személyes találkozásra is. A Szentatya a Tömegtájékoztatás 47.
Világnapjára írt üzenetét azzal a hívő emberekhez intézett buzdítással zárja, hogy
a fizikai és a digitális valóságban egyaránt tegyenek mindig tanúbizonyságot az evangélium
örömhíréről.